2015. január 26.

Bevándorlók a kapuk előtt

Továbbra sem csillapodik a vita a bevándorlásról. Már sokan, sokmindent elmondtak a merénylet miatt kialakult vitában, de a politikai vetülete mellett a téma komoly erkölcsi dilemmákat is rejt. Nem célünk politizálni ezen az oldalon, viszont érdemes a keresztényeket is érintő kérdéseket itt is feltenni és picit elmélkedni róluk. Jövőkép.





Azt gondolom, hogy a legnagyobb baj a mostani vitában, hogy a legtöbben képesek vagyunk megfogalmazni, hogy mit nem szeretnénk és talán még az is meg van, hogy mit szeretnénk. Viszont a tények és a realitás területén, a "hogyan" kérdéshez érve már teljes a köd.

Tények:
Sajnos tény, hogy az egyházunk folyamatosan "öregedik" és a hívek lélekszáma drámain csökken, viszont ha a magyar keresztény/keresztyén felekezeteket együtt nézzük, akkor is csak árnyalattal jobb a kép. Két évvel bővebben is foglakoztunk ezzel:
"a megmaradt közel 215 ezer [evangélikus] között több mint 75 ezer 60 év feletti, ami 35%! Ezzel sikerült kivívnunk a keresztény/keresztyén egyházak között a legöregebb címet..." Borult égből villámcsapás
Az is tény, hogy az egyházunk fogyása és elöregedése mellett Magyarország népessége is zuhanásban van. Az utóbbi egy év alapján %-osan Magyarország a 13. leggyorsabban fogyó ország a világon. (Közvetlenül előttünk Oroszország és Románia van, az első három helyezett pedig sorban: Bulgária, Moldova és Ukrajna...) Forrás: worldometers.info/world-population Persze az egy év nem mérvadó, de a 2060-ig vizsgálódó hosszú távú előrejelzések sem sokkal jobbak...
"[...] a létszám még a jelentős termékenységemelkedést, intenzív bevándorlást feltételező magas változat megvalósulása esetén is jóval kevesebb, mint 9 millió fő. [...] azonban a termékenység utóbbi években tapasztalt rendkívül kedvezőtlen alakulása miatt erre egyre kevesebb az esély." KSH, 2013
Nagyításhoz kattints a képre

Az is tény, hogy a világ népessége folyamatosan növekedik és 2050-ig kb. 9,5 milliárdot jósolnak a népességkutatók. Emellett már jelenleg is "túlfogyasztó" társadalomban élünk, ami annyit jelent, hogy 7,5 hónap alatt annyi természeti erőforrást veszünk igénybe, ami csak 12 hónap alatt tudna regenerálódni. További bonyolító tényező a klímaváltozás, a háborúk, az energia, a víz, stb.


Etika, erkölcs, hit, miegymás...
Szóval úgy állunk, hogy van egy zsugorodó, elöregedő, csökkenő kereszténységgel "megáldott" országunk, miközben a Föld "túlcsordul". Látva a folyamatokat valószínűsíthető, hogy Magyarországon újra nagy mértékű bevándorlásra lesz szükség, mert nem valószínű, hogy az elnéptelenedő vidéket a határontúli magyarok fogják benépesíteni, főként, hogy ott is csökken a népesség, és egyébként is: egy erdélyi székely szívesen hagyná el a szülőföldjét? Ezenfelül számtalan idevágó hírt lehetne arról is belinkelni, hogy hány meg hány keresztény embert kínoznak halálra a vallásukért a világban. Éppen ezért tarthatatlan lesz (keresztény szemszögből mindenképp), hogy miközben az ország akár 15 millió embert is képes lenne eltartani, addig csak feleannyian élünk itt, máshol pedig halomra ölik egymást az emberek, vagy épp megteszi ezt velük az éhezés. Egyébként a betelepítés nem lenne egyedülálló, pl. a sváb és szlovák evangélikus őseink is valahogy csak bejöttek, sőt olyannyira magyarrá váltak, hogy magyarok oldalán harcoltak a szabadságharcban és hitüket megőrizvén templomokat építettek. 
Vajon ördögtől való gondolat lenne a mostani üldözött keresztényeknek felajánlani a letelepedés lehetőségét? Vagy inkább szavakkal harcoljunk a vallás elfogadásért és fegyverrel a terrorizmus ellen? 
Ha az adott menekült (mindegy hogy politikai vagy gazdasági menekült, ember legyen a talpán aki egy afrikai/arab menekültnél ezt eldönti) hajlandó elfogadni az itteni kultúrát, akkor nem válhat magyarrá? Magyarnak csak születni lehet?
Vajon van-e erkölcsi alapunk válogatni muszlim és keresztény bevándorló között? Mi alapján ítélem az egyiket rosszabbnak vagy jobbnak, plána ha már itthon sem gyakorlja a vallást a többség. Elvileg a muszlimoknak is érdeke lenne, gyakorlatilag viszont kérdéses, hogy miként lenne kivitelezhető szervezett keretek között a keresztény menekültek betelepítése. 
És mi a jó keresztényi hozzáállás: "maradj otthon testvér, küzdj meg a hitedért, imádkozok érted és még lehet küldök egy kis adományt is" vagy az, hogy "jöhet mindenki, segéllyel várunk" Persze, ez a két véglet, de van középút? 
Aztán jönnek majd klímamenekültek milliói, rendszerint délről északra, és az északiak, akik a klímaváltozás fő okozói, nem fogadják be az éhező délieket. Ez megint nem ideológiai kérdés, hogy így lesz-e vagy sem, hanem etikai, hogy mi lenne a helyes út, merre kezdjünk el már most gondolkodni. (Érdemes a Földközi-tengerbe fulladt menekültekről utánaolvasni)
erről a képről is sokat lehetne vitatkozni...
A kérdéseket lehetne még folytatni, és úgy tűnik nincsenek fekete-fehér válaszok. Szinte mindent meg lehet érvelni pro és kontra, de éppen Jézus volt az, akit ha sarokba próbálták szorítani, mindig tudott egy harmadik, középutas választ adni. Ld. szabad-e vasárnap gyógyítani, kié a pénzérme: császáré vagy az Istené. Szerencsére még van egy kis időnk kitalálni, hogy hogyantovább, mindenesetre a leegyszerűsített politikai üzenetek helyett nekünk keresztényeknek is jó lenne minél előbb felvázolni valamiféle jövőképet. A jövőkép nem bűn, ettől még nem vennénk át Istentől a gyeplőt, sőt, éppen ez segíthetne abban, hogy felismerjük a valódi küldetésünket és feladatunkat. Sokszor találkoztam már a kérdéssel, hogy hogyan látod magad 20 év múlva, 10 év múlva ... 3 hónap múlva. A kérdés picit másképp: Te hogyan látod az országot, az egyházat, a kereszténységet 50 év múlva 20 év múlva, 10 év múlva...? És mit tennél érte, hogy ezt elérd?

Van már valami terved holnapra?

Antal Bálint
hídépítő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése