Bemutatkozunk: Bonyhádiként a szegedi ifiben

Szegedi ifivel a Kirchentagon

Győrffy Lajos vagyok, a bonyhádi és a szegedi ifi (most már talán mondhatom) oszlopos tagja. 2007 őszén kerültem a szegedi egyetemre, miután 6 évet tanultam a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. Bár Bonyhádon megkonfirmálásom óta folyamatosan látogattam az ifit, Szegeden mégis csak 2009 elején kerestem fel először az ifjúsági órákat. Akkor sem saját ötletből, hanem egy kedves bonyhádi ismerősöm invitálására, aki egyik szép csütörtök délutánon megkérdezte: Nincs-e kedvem elmenni vele az ifire? Szerencsére éppen volt kedvem. Elmentem, megtetszett, maradtam.

Tudni kell, hogy Szegeden egy evangélikus gyülekezet van, de két ifi üzemel. Csütörtöki és pénteki. A kettő közti különbség az, hogy a csütörtöki azoknak lett eredetileg, akik nem feltétlenül szegedi gyökerűek, de oda kerültek éppen tanulni vagy dolgozni, míg a pénteki a Szegeden keresztelkedett és/vagy konfirmált fiatalok számára alakult, így kevésbé is cserélődik.

Az ifiből verbuválódott kórus és zenekar

A csütörtöki alkalmakon általában mindig választunk egy témát, ami lehet egy érdekesebb élet- vagy teológiabeli kérdés, és miután kellően beénekeltünk az Új Ének füzetből, ezt vesézzük ki 1-2 órán keresztül. Sok érdekes szempontot hallunk lelkészünktől Cserháti Sándortól,  valamint mi is megpróbálunk értelmes gondolatokkal hozzájárulni az ifi sikerességéhez. Az utóbbi időben elég sok közös alkalmat rendezünk, egymást magunkhoz meghívva, vagy közös ebédelésekkel, bicajozásokkal, szalonnázásokkal tartjuk a személyes, kötetlen kapcsolatokat.

Péntekenként is szoktunk beszélgetni, de itt inkább a közösségen, játékon és a zenén van a hangsúly. A szegedi Luther-házban megtalálható minden. Van focipálya, röpipálya, pingpongasztal, csocsó, füves terület, szalonnasütő hely, konyha, ebédlő, kis kápolna, gyülekezeti hely (kényelmes fotelokkal), nagyképernyős plazmatévé, valamint rengeteg játék, amiket bűn lenne nem használni. Ebbe az ifibe is hasonlóképpen jutottam el, néhányan egyik csütörtökön kérdezték, hogy nem szeretek-e focizni, mert másnap fognak. Elmentem oda is, nagyon tetszett, maradtam is. Nem bántam meg. :) Nagyon életvidám, jófej fiatalokkal kerültem egy csapatba, akikkel még nyáron is heti 2-3-szoros rendszerességgel összejövünk röpizni, focizni, kártyázni, zenélni vagy játszani.

SZEVASZ = Szegedi Evangélikusok Amatőr Szakosztálya

A tavalyi évben ráadásul Szegeden beindult egy ökumenikus, ifik közötti focibajnokság is, melyen mi, evangélikusok is résztveszünk a SZEVASZ-szal. Ez a heti rendszerességgel való tétre menő focizás (főleg katolikus csapatok ellen) is szerves része lett az ifis életünknek.

Szintén a tavalyi évben többen is zenészek összeálltunk, hogy egy kicsit szervezettebb keretek közé szorítsuk az ifis zenélést, tavaly karácsonykor egy kis koncertet adtunk a templomban, valamint nyár elején megjártuk a Kirchentagot is Gyuszi lelkészünk vezetésével Drezdában. Főleg újénekes dalokat, valamint énekeskönyvbeli énekeket játszunk, gitárokkal, különböző dobokkal, hegedű-fuvola-klarinét szólamokat is beleszőve.

Ezekkel a közös programokkal talán sikerült a két ifi kapcsolatát is szorosabbá fűzni, egyre nagyobb átfedéseket is kialakítva. Így lehet az, hogy a nyaranta rendezett, hagyományosan Pénteki Ifis Táborunk most már Közös Ifis Táborrá (KIT) alakult át.

Az a bizonyos híd Szeged és Bonyhád között :)

Idén egyébként Bonyhád mellett, Kismányokon töltöttünk el egy augusztusi hetet, ahol az áhítatokon és játszásokon kívül túráztunk a Mecsekben, fürödtünk Szászváron, valamint több délutánt is a bonyhádi gimi csodálatos parkjában töltöttünk, röpiztünk, fociztunk vagy métáztunk. Számomra különös érzés volt, "két hazám" közt képzett valamiféle hidat ez a tábor, hiszen szülővárosomban sétáltam szegedi barátaimmal, még Bonyhád-Szeged ifis focimeccseket is sikerült összeszervezni.

Összességében úgy érzem, hogy rengeteget kaptam a szegedi ifitől. Két nagyszerű lelkészünk, valamint közel 40, a két ifibe összesen járó fiatal lány/fiú alkotja a csapatot. Minden Szegedre kerülőt ezek után arra buzdítok, hogy keresse fel az evangélikus gyülekezet, hiszen sokak mellett én is nagyon-nagyon szerencsésnek érezhetem magam itt Szegeden, az ifiben! :)

 Gy.L. hídépítő