2013. október 30.

Evangélikusnak lenni jó...vagy mi

Mindjárt itt az 500. Ha valaminek, ennek hatással kéne lennie minden evangélikusra... vagy legalábbis kiválthatna belőlünk valami hatást... vagy legalábbis jobban éreznénk, hogy evangélikusok vagyunk... vagy valami... lenne valami az evangélikusságunkkal...



Mikor kisgyerek voltam, azt hittem, az evangélikus vallás úgy ahogy van, tökéletes. Vagyis hát... nyilvánvalóan annak kell lennie! Végül is, a zsidó vallás volt az alap, amiből lett egy jobb, a keresztény. A keresztény, a katolikus is jó volt, de még voltak hibái, aztán hál' isten jött a reformáció, és mi tökéletesek lettünk. Meg lettünk reformálva, Luther minden hibát eltüntetett. Szóval a vallásunk tökéletes.

Evangélikusnak lenni jó. Evangélikusnak lenni a legjobb. Az evangélikusság mindenkinek szimpatikus. A szíve mélyén mindenki evangélikus akar lenni. Mi más?

Aztán összezavarodtam. Egyszer csak jöttek emberek, és mindenfélét mondtak, és mindenfélét kérdeztek, és kételkedni kezdtem a vallásom tökéletességében.
Katolikus általános iskolába jártam, és tízévesen mindenki evangélikus akart lenni. „Olyan jó nektek! Nektek semmi nem kötelező, és csak félórás a misétek, és a hittanokon mindig társasoztok, mi meg felelünk!”
Ja, igen, igen, evangélikusnak lenni olyan laza. Hát nincs is semmi dolgunk! Néha elmegyünk templomba... néha. Hát mondjuk karácsonykor, esetleg húsvétkor, de azért az úrvacsorát nem várjuk ki... direkt azért van előtte az ének, hogy legyen időnk kimenni. Amúgy is, kinek van ideje végigvárni, hogy a lelkész kiossza a bort meg az ostyát...? A gyerekemet ettől még úgyis megkeresztelik.
„És te hogyhogy evangélikus vagy? - A szüleim nem házasodtak össze, aztán a katolikus pap nem akart megkeresztelni...”

Közeledik a reformáció nagy évfordulója... És akkor mi van? Oké, hogy Luther meg minden, de igazából... igazából mi is van Lutherrel? Jó, kiszögezte a lapot a falra, meg balhézott a katolikusokkal. Megmondta a frankót.
Mi van a katolikusokkal? Őket bírjuk? Reformátusok, baptisták, hitgyüli...? Ökümené? És az meg mi? Van értelme? Dolgozzunk össze velük... Ja, aztán hol a nagy evangélikus büszkeségem? Amúgy is, minek dolgoznék össze, ha egyszer mi úgyis jobban tudjuk.
Ünnepeljük a reformációt, a magunk ünnepét, a sajátunk, hogy különváltunk a katolikusoktól. Hogy nyilvánvalóan jobbak lettünk.

Milyenek az evangélikusok? „Nálatok tényleg szexelhetnek a papok?” Ja, hát igen, nincsen cölibátus. Ó, és ha már itt tartunk, a nők is lehetnek lelkészek. Meg el lehet válni. Mi ilyen lazák vagyunk...
És mi van a családapa lelkésszel, aki titokban az ifisével kavar? Hát persze, olyan is van, de nem rosszabb, mint a titkon meleg, vagy pedofil, vagy mit tudom én, milyen katolikus pap, nem? Ez még belefér, vagy mi... egy-két negatív példa, de azért mégis... azért mégis, az evangélikusok jók.

Nekünk nincsen pápánk. Vannak püspökök, egy csomó egy csomó országban. Elég mások, vagy csak én nem tudok kiigazodni? Melyiknek higgyek? A svéd püspöknő leszbikus, ez jól van így, lehet? Vagy igazuk volt az etiópoknak, mikor megszakították a kapcsolatot az amerikai evangélikus egyházzal, csak mert azok liberálisak a meleg-kérdésben? Mi ezzel hogy állunk? Én ezzel hogy álljak?



Melyik evangélikus az evangélikus?
Milyen a jó evangélikus, kinek higgyek, milyen legyek, mire mondjak nemet és mire igent? Mi vethetünk keresztet, vagy az túl katolikus? Miért hord valamelyik lelkész lutherkabátot, másik meg albát?
A lelkészek ihatnak alkoholt, nem? És mi van akkor, ha részegek? Belefér? Mikor a teológusbarátaimmal beülünk a városi kocsmába és rendelünk egy-egy pohár sört, az ott tanyázó, már kissé ittas, „ex-konfis” gyerek fennhangon áment kiált. Mert hát végül is ja, mi az, hogy sörözik a lelkész? Sörözhet a lelkész?
Luther szerette a sört... Igazából nagyon szerette a sört... akkor az összes evangélikus lelkész is szeretheti? A jó evangélikus szereti a sört? De hány alkoholista lelkész dolgozott már az egyházban...?



Szóval évforduló... Készül rá az egész lutheránus bagázs. Felújítják a wittenbergi templomot. Mert Wittenberg a miénk... és benne miénk a sok ajándéktárgy, amit Luther arcképével árulnak. Vajon mit szólna Luther mindehhez? Csak nem dobná a tűzre az egészet, mert neem, ez nem a pénzről szól, hanem a hívő lelkek mindennapjainak Luther bögrével, sörrel, pólóval és szobrocskákkal való feldíszítéséről . Készülünk az ünnepre, most aztán főleg nem érdemes azzal foglalkozni, hogy úgy egyébként, miért hárman ülnek a templomban vasárnaponként (és abból egy lelkész, egy a kántor).


Néha egészen össze vagyok zavarodva.


De izé... én még mindig szeretek evangélikus lenni. Azért mert még mindig a naiv kisgyerek-szememmel látom az egyházat? Még akkor is, ha valahol észreveszem, hogy körülöttem, és abszolút beleértve magamat, itt mindenki marhára nem keresztényi... akkor is.

Olyan ellentmondásos néha, vagy nem...? És mi van a jó dolgokkal? Mi van a Szélrózsával, ahol évről-évre új középiskolásokból álló keresztény banda lép fel? És a lelkészekkel, akik napról-napra fáradhatatlanul ötletelnek, hogy a gyülekezetüknek aktív életet biztosítsanak? Meg a srácok, akik annyira készülnek a hittanversenyekre? És a lelkes teológusok? A nyári táborok, ahonnan senki nem akar hazamenni? A prédikációk, amik két hét után is visszhangoznak a fejemben?
Mert vannak olyan helyzetek, amikor nem csak szeretek evangélikus lenni, hanem büszke vagyok rá, hogy az vagyok. Még ha nem is látom már olyan tökéletesnek, mint gyerekkoromban.
Lutheranism Baseball Jersey



Csak azt tudnám, és komolyan mondom, ez véget vetne az összezavarodásnak, hogy vajon ha Luther ma élne, mit tartalmazna a templomra szögezett 95 pont?  


B.Zs.

19 megjegyzés:

  1. Biztos nem azt hogy legyél meleg és alkoholista, ha jó EMBER szeretnél lenni, akkor forgasd a Bibliát és próbálj aszerint élni és ha valami kérdéses fordulj lelkészedhez bizalommal.
    Én meg mindig azt kérdezem: Miért futok össze mindig ilyen írásokkal? És miért nem reagál senki? Kérem szépen, aki evangélikusoknál sem szabad elválni! Ez olyan, mint ahogy egy másik ember életét sem szabad elvenni. Van hogy valakit a sátán megszerzett magának és tesz ilyeneket, de kérem szépen ezt a mi vallásunk se engedi. Mi van a melegekkel? A Biblia egyértelműen tiltja a homoszexuális kapcsolatot, aki ezt nem fogadja el az hibázik... és így tovább és így tovább...az evangélikusoknak szüksége lenne egy nagy megújulásra, lehet hogy az évforduló alkalmával ez be is következik, legalábbis reménykedem benne...

    VálaszTörlés
  2. Nos, azt hiszem, az írás kissé félre lett értve. A Biblia forgatása egy nagyon jó tanács, de ki az, aki biztosan állíthatja, hogy minden betűjét jól értelmezi a Bibliának? Az egyértelmű dolgokat az ember megérti, de elég sok kérdés felvetül a Bibliában, amit szerintem egyszerű emberként nehéz értelmezni. Én legalábbis sok mindent nem tudok hova tenni, pedig forgatom a Bibliát. A lelkészhez forduláshoz hozzá is kapcsolom a válást és a meleg kérdést. Mi van, ha elvált a lelkészem? Vagy, ha elmegyek mondjuk Amerikáig, homoszexuális a lelkészem? Lehet, hogy itt most pont olyan emberrel futok össze, aki ezeket ellenzi, de máshol meg lehet, hogy támogatással találkozom - mindkét esetben egy amúgy igaz evangélikusnak tűnő személlyel.
    Természetesen nem merült fel bennem, hogy Luther pontba foglalná az evangélikusok csapatostul való "átváltását" a homoszexualitásra és alkoholizmusra, csupán felvetült bennem egy-két ellentmondás, ami jellemzi az egyházunkat.
    A cikk nem véletlenül tartalmaz ennyi kérdést. Tényekkel alátámasztott igaz állítás nincs benne, kérdések vannak, és tapasztalatok mondatta vélemény.
    B. Zs.

    VálaszTörlés
  3. Nos! Teljesen egyetértek az álláspontoddal, csak ez a cikkből, nehezen derül ki, mivel hogy a beszédhangsúlyok és hanglejtések nem jönnek át teljesen. Szerintem ezért nehezen érthető, hogy hova akarsz kilyukadni. Viszont legalább használod az agyad. Szabad megkérdeznem ki a lelkészed? Tudsz vele ilyesmikről beszélgetni? Vagy a te lelkészed is problémákkal küzd?
    Az én véleményem szerint az embernek van egy alapvető mindenkinek sajátos értelme, amivel azért egy irányba beállhat az ember, pl.: mi az erkölcsileg jó és mi a rossz? Nyilván egy normál átlagos mezei emberről beszélek, akinek az IQ szintje meghaladja a 110-et. A baj amiről mindketten beszélünk az hogy az embereknek túlzott szabadságuk van és túlzottan elnéznek mindent, amit nem biztos hogy kéne, de ezen nem nagyon tudunk változtatni.

    VálaszTörlés
  4. Bocsanat a kerdesert, de tudnad nekem idezni legyszives pontosan, hogy hol all a bibliaban, hogy a homoszexualitast nem szabad toleralni? Es meg egy kerdes: tenyleg azt gondolod, hogy egy kapcsolatot semmilyen körülmenyek között sem szabad feladni? Mi van peldaul a csaladon belüli eröszakkal? Gondolod, az azok köze a dolgok köze tartozik, amit Isten szivesen toleral? Mert en nem! En azt hiszem, Isten, ha mar az Apa metaforajat hasznaljuk, leginkabb boldognak szeretne latni bennünket. Mert egy jo szülö csak akkor lehet igazan boldog, ha a gyerekei is boldogok. Es ha valaki egy homoszexualis kapcsolatban boldog, miert is ne? Es ha valaki rajön, hogy a kapcsolata nem öszinte szeretere epül, hanem manipulaciora ill. eröszakra, akkor igenis van joga kilepni belöle! Ha te nem igy gondolkodsz, akkor eleg fura Istenkeped lehet...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A homoszexualitásról:
      „Hasonlóképpen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban.” (Róma 1,27)
      „Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők” (I. Kor. 6,9)
      Már az ókori Rómában is ismeretes, sőt előkelő körökben rendkívül elterjedt szokás volt a homoszexualitás (a legtöbb nemesnek volt ifjúkorú szeretője). Nem véletlen, hogy egyértelműen állást is foglal a kérdésben az Újszövetség. Ugyanakkor az is fontos, hogy szeretetet tudjunk gyakorolni az elkövetők felé, elválasztva a személyt a cselekedettől. A homoszexuális életmód semmivel sem jobb, mint a házasságtörés, a lopás vagy a gyilkolás. Még akkor sem, ha manapság erőteljes toleranciát hirdetnek irányukban. Minden bizonnyal Jézus is szeretettel fordulna ma egy homo- bi- vagy transzszexuális személyhez, ahogy tette ezt a prostituáltakkal is, de ő azért jött, hogy felszabadítsa őket, nem kábítaná őket hamis illúziókkal (mint manapság sok egyházfi). Ha egy drogos boldognak érzi magát, akkor a drogozás az JÓ?? Nem értem az érveléseteket.

      Törlés
  5. Vállalom, hogy nem tiszta mindenhol a cikk, de tényleg nem véletlenül van benne ennyi kérdés. Kilyukadni nem akartam sehova. Nos, a lelkészeim a szüleim, de szerencsére rajtuk kívül is van lehetőségem lelkészekkel beszélgetni.
    Hogy mi az erkölcsileg jó és rossz az egy nagy kérdés.
    Személy szerint én teljesen egyetértek azzal a felfogással, hogy Isten boldognak akar látni bennünket, és amíg a döntéseddel (például egy homoszexuális kapcsolat felvállalásával) nem bántasz másokat, nem hiszem, hogy bűnt követnél el. De erre a cikkben nem akartam kitérni, viszont hamarosan lesz szó az oldalon erről is (ingyen elő-reklám:D)
    B.Zs.

    VálaszTörlés
  6. Én is messzemenően egyetértek Réka és Zsófi Istenképével, hogy Isten boldognak akar látni mindenkit. A mindenki a lényeg, akkor szomorkodik, ha a saját boldogságunk érdekében mások boldogságát áldozzuk fel.
    Ami pedig a homoszexuálisokat illeti, az a sok kosz és szenny amit kaptak az évezredek során egy olyan dologért, ami velük született, soha nem egyenlíthető ki. A folyamatos titkolózásról és szégyenérzetről nem is beszélve. A minimum hogy emberszámba vesszük őket és nem kiutáljuk vagy megszégyenítjük, megalázzuk őket folyamatosan.
    Andorka Eszter tette hozzá mindig az "éheztem és nem adtál ennem, szomjaztam és nem adtál innom" Jézus mondáshoz, hogy "meleg voltam, és te csak még jobban rontottál a helyzetemen". Az, hogy valaki az ellenkező nemet szereti, az egy nagyszerű dolog és sok kíntól menti meg az embert. De van aki meg nem, és nem tud ellene tenni..

    VálaszTörlés
  7. Jaj, de jo, hogy nem vagyok egyedül! :) Szeretetet mindig jo latni, akarmilyen formaban is nyilvanuljon meg. Legalabbis nekem jol esik. Valahogy feltölt mindig engem is. Es örülök neki, ha valakit boldognak latok. Milyen jo lenne, ha ezt is lehetne terjeszteni, mint valami virust...

    VálaszTörlés
  8. A cikket és a kommenteket végigolvasva nagyon elszomorítónak találom, hogy ilyen erőtlenség és zavar van a keresztény közösségekben (ezzel párhuzamosan az iszlám hit dinamikus növekedése mutatható ki Európa-szerte).
    Luther Márton követői előtt nyilvánvalóan a Biblia a mérőzsinór, legfőképp, ha az erkölcsileg jó és rossz megkülönböztetéséről van szó. Számomra az a legnagyszerűbb a reformátor üzenetében, hogy igenis az egyszerű emberek is értelmezhetik a Bibliát, és ehhez a Szentlélek nyújtja a legnagyobb segítséget (…mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít.) Tehát a Biblia tartalmazza Isten egyértelmű véleményét a bűnről és az igazságról, és nekünk ezt kell tanulmányoznunk, ez alapján kellene döntenünk. Az igazság sohasem attól függ, hogy hányan vannak, akik támogatják, és hányan ellenzik, a Bibliában az igazság sohasem relatív fogalom. Azt a kommentelői gondolatot, hogy 110-es IQ felett egy átlagember tudja mi a jó és mi a rossz, nagyon káros tévedésnek tartom. Persze van egy velünk született ítélőképesség, de az idő múlásával ez erősen változhat és gyengülhet, el is némíthatjuk. Feltételezem, hogy Hitler is rendelkezett ekkora IQ-val, mégsem tudta helyesen elválasztani a rosszat a jótól. Ádám és Éva is csak addig voltak erre képesek, amíg bíztak Istenben, de amint elhitték, hogy a kígyó jobbat kínál, mint Isten, az ő ítélőképességük is lebénult.
    Mindenesetre jó, hogy felvetjük ezeket a kérdéseket, de Luther Márton továbbra is azt tanácsolná, hogy a bibliai válaszoknak higgyünk...

    VálaszTörlés
  9. Ha lehet, akkor zárjuk le ezt a meleg témát most. Ez a cikk nem erről szól!!! Függetlenül attól, hogy ki kivel ért egyet, arra kérnélek titeket, hogy majd a hamarosan következő melegekről szóló cikkeinkhez tartogassátok mondanivalótokat, mert mindegyikben van érték. Most még1szer arra kérném a kedves kommentelőket, hogy vegyék észre az értékeket a cikkben, vegyék észre az egyházunk iránti eltökéltségünket.
    Alázattal kérek mindenkit, hogy térjünk vissza a cikk eredeti tartalmához és úgy szemléljük a dolgokat, hogy mi mit tudunk tenni a saját mikro közösségünk megújulásáért, megtisztításáért, és a fiatalok hosszútávon való bevonzásáért.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A cikk a homoszexualitásra vonatkozóan is egyértelmű kérdéseket vetett fel, ezért bátorkodtam reagálni rá (főként azután, hogy Réka nyíltan megkérdezte, hol olvashatunk erről a Bibliában). A fiatalok elérésére és az egyház megújulására kizárólag a jó és rossz elválasztásával törekedhetünk, máskülönben a társadalom szempontjából nézve haszontalan, belterjes közösségeket tartunk fenn, egymás szórakoztatására. Nyilvánvalóan nem ez az egyház rendeltetése.

      Törlés
    2. Rékára is vonatkozott a kérésem, talán jobb lett volna csírájában leírnom. Ez a cikk számomra csak arra hívta fel a figyelmet, hogy baromi megosztott a lutheránus bagázs. Megváltozott a világ és az egyházunk, ill. a benne dolgozók nem tudták a lépést tartani. Összekuszálódtak a szálak, és a nagy ünneplésre készülve egyre inkább esnek szét az alapok, egyre több a szálkakereső, és egyre kevesebb a gerendamentesítő. A komoly változásokhoz komoly áldozatok vezetnek, és amíg félelemből, megszokásból és legkisebb rossz elvén cselekszünk, addig csak süllyedünk. De van ennek jó oldala is, hisz újra házicsoportok alakulnak, az azonos gondolkodású emberek kis szigetekké alakulnak, és újra van lehetőség a hídépítésre :) Részemről ennyi.

      Törlés
  10. Csak azzal az egy állítással vitatkoznék - mert ezt ne haragudj GéBé, de felháborítónak tartom -, hogy a homoszexuális kapcsolat semmivel sem jobb, mint a házasságtörés, lopás, gyilkosság. A házasságtörésnél megcsalod azt, akinek örök hűséget ígértél, a lopásnál magadhoz veszel valamit, ami másé, ami másnak fontos, a gyilkosságnál kiontod egy másik ember életét. A homoszexuális kapcsolattal boldoggá teszed magad és a párod - és kivered persze a biztosítékot azoknál, akik ezt ellenzik. Ne haragudj, de szerintem ezek nagyon nem egyenértékű dolgok.
    Mindenesetre Bálintnak igaza van, a cikk az egyház ellentmondásairól szól, ami ezekben a kommentekben is kiválóan megmutatkozik.
    B.Zs.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem az én gondolatomon háborodtál fel, hanem a Biblia álláspontján. A fent idézett I. Kor. 6,9 alapján egyértelmű, hogy ugyanabba a kategóriába sorolható a homoszexuális kapcsolat, mint a paráznaság és a bálványimádás. (ilyesmiről mintha a 10parancsolatban is olvashatnánk...) Még az apostolok tanácsa is a gyilkosságtól, a paráznaságtól és a bálványimádástól való tartózkodást adta a pogány háttérből megtérők elé (Csel. 15,20).
      Elnézést kérve Bálinttól, és visszakanyarodva a cikk eredeti tartalmához: Miért kellene az egyháznak is ugyanazokat a szövegeket hangoztatnia, mint a meleg lobbinak? Nagyon nem az a kérdés, hogy mitől érezzük magunkat boldognak, hanem hogy Isten min veri ki a biztosítékot (lásd a Bibliában). Ha Szodomában kiverte a biztosítékot a férfiak fajtalankodásán, akkor a XXI. században mitől változott volna meg a véleménye? Attól, hogy lutheránusok is szivárványos zászló alatt vonulnak? (utalva a cikkben szereplő fotóra) Folytathatjuk a diskurzust a várva várt homoszexualitásról szóló cikknél.

      Törlés
    2. A Bibliában az is bennevan, hogy Isten írmagostul írt ki néhány népet (asszonyokkal, gyerekekkel, állatokkal!!!), pedig a népek gyilkolása nyilvánvalóan nem jó dolog. Vagy disznóhúst enni, szombaton bármit is dolgozni, stb). Jézus a házasságtörő asszonynál is azt mondja, hogy az vessen rá követ aki maga nem vétkes.. Valahogy ezt hiányolom, követ vetni másokra nagyon szépen tudunk, ellehetetleníteni az életüket. Főleg olyan dolgok miatt amikről nem tehetnek és mi meg isteni kegyelemből nem vagyunk benne.

      Törlés
    3. A törvény újszövetségi értelmezését, a zsidók és a keresztények különböző parancsait talán nem szerencsés összemosni, Lajos. Viszont a példázat, amit felhoztál tényleg jó! Ha szeretetben akarunk járni, akkor úgy érdemes viszonyulnunk a melegekhez, ahogy Jézus is válaszolt a parázna asszonynak (mert így teljes a történet): "Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!"

      Törlés
  11. Megint elszallt a valaszom! Na probalom megegyszer, hatha most sikerül. Szoval: Ha azt irod, ezek homoszexualis szeretökre vonatkoztak, akkor inkabb szerintem arrol van szo, hogy maga a hazassagtöres az elitelendö. Ha valaki egy homoszexualis kapcsolatban el, es felrelep, az ugyanugy elitelendö lehet. De valakit szeretni egyszerüen nem lehet bün, es kesz! Ha pedig valaki nem vallalja fel, hogy homoszexualis, az hazugsag lenne. Hazudni pedig nem szabad, se magadnak, se masoknak! Az elsö lepes Isten fele az az, ha felvallaljuk magunkat, azt, amilyenek vagyunk. Es hagyjuk, hogy Isten döntse el, mit kezd velünk. De erröl most ennyit. A többit azt hiszem jobb lenne, ha a homoszexualitasrol valo cikkkel kapcsolatban közölnenk. En pedig arra kernem a cikk irojat, hogy ha lehet, ezeket a kommenteket csatolja a cikkhez! Köszönöm!

    VálaszTörlés
  12. A drogozassal pedig artanal magadnak, amit persze Isten biztos nem akar. Egy drogos nem boldog, hanem függö!

    VálaszTörlés
  13. Sziasztok!
    Nehany gondolatom megosztanam veletek.
    A lelek felol nezve, ugye ez megfoghatatlan igy nyugodtan merek irni, anélkül h attól tartanék h vmi bődületes hülyeseggel farasztanàlak benneteket.
    A drog megöli a lelked, mert hatására megváltozik az egyéniséged. Így elveszted önmagad, vki màssá válsz arrs az időre, kihozhat az egyéniségedből jót s rosszat egyarànt. A probléma ott kezdődik amikor visszatérsz a saját 'dimenziódba'. Lélektanilag ezt nehéz feldolgozni.

    VálaszTörlés