Egy évvel ezelőtt mindnyájan szembesültünk a 2011 március 11-i Tohoku földrengést és tzunamit követő Fukushima Daiichi nukleáris katasztrófa által előidézett tragikus események láncolatával. Még mindig nem rendelkezünk világos képpel a szerencsétlenség valamennyi következményéről, de tudjuk, hogy jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, a talajba és az óceán vizébe.
A sugárzás és annak közvetlen következményei több ember halálát okozták. A sugárfertőzés okozta daganatos halálesetek várható száma a Fukushima környéki lakosság körében a becslések szerint 100 és 1000 fő között várható. Több mint százezer embernek kellett elhagynia az erősen sugárfertőzött térséget, ami számukra lakóhelyük, közösségeik, megélhetésük elvesztésével járt. Még ma is sokan élnek fertőzött területeken, köztük terhes asszonyok és gyermekek, akik sokkal sebezhetőbbek a sugárzás hatásaival szemben.
Ez az esemény világosan megmutatta, hogy minden biztonsági intézkedés mellett sincs garancia arra, hogy a nukleáris balesetek elkerülhetőek. A nukleáris ipar képviselői sajnos továbbra is minimalizálják a veszélyeket, és nem képesek vagy nem akarják az érintetteket teljes védelemben, megfelelő támogatásban részesíteni.
Érdekes módon azok az országok, amelyek különféle megfontolásokból lépéseket tettek az atomenergia kiiktatására, nem kerültek energiaválságba. Hála az energetikai megtakarításoknak és az egyéb energiaforrások jobb kihasználásának, Japán, amely jelenleg 58 atomreaktorából mindössze hármat üzemeltet, ugyanolyan normálisan működik, mint Németország, amely végleg bezárta nukleáris erőműveinek felét.
Ahogy közeledik az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődés konferenciája (Rio+20), abban az évben, amelyben az ENSZ felszólítja a népeket és nemzeteket, tegyék elérhetővé mindenki számára a fenntartható energiát, a megemlékezés a fukushimai szerencsétlenségről és annak áldozatairól bátorítsa a kormányokat, hogy egyértelmű lépéseket tegyenek a fenntartható közösségek megvalósítása felé.
Mint keresztények hiszünk abban, hogy Isten az életre hívott el bennünket annak teljességében (Jn10:10). A fukushimai nukleáris baleset az élet valamennyi formáját fenyegeti a katasztrófa-zónában, és ez a fenyegetés folytatódik minden működő atomreaktorral, minden kiégett fűtőelemmel, amely évezredeken át radioaktív és veszélyes marad. Nem sokkal Fukushima után a világ egyházainak ezer képviselője gyűlt össze Jamaicában, az Egyházak Világtanácsának nemzetközi ökumentikus béke-gyűlésére. A gyűlés résztvevői megállapították: „A japán földrengés és cunami utóhatásai sürgető kérdéseket vetnek fel a nukleáris energiával, s annak az emberre és a természetre gyakorolt fenyegető hatásaival kapcsolatban…. A fukushimai nukleáris katasztrófa ismét bebizonyította, hogy nem támaszkodhatunk többé az atomenergiára mint energiaforrásra”…
-------
Megjegyzés: továbbra sem szeretnénk politizálni, csak fontosnak tartottuk megmutatni az Egyházak Világtanácsának 2012-es véleményét.
Néhány friss hír a fukushimai erőműről
http://444.hu/2014/03/10/bezarva-elnek-a-japan-szellemvaros-gyerekei/
http://444.hu/tag/fukusima/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése