Éjfélkor Párizsban

Mindannyiunk számára van egy kor, amit szívesen kipróbálnánk. Az aranykor, ami vonz, ahol az emberek biztos boldogabbak voltak, kiegyensúlyozottabbak, ahol minden egy kicsit más volt, hangulatosabb. Én személy szerint a viktoriánus Angliára lennék kíváncsi, de Japánt is megnézném a szamurájok fénykorában, (lehet, vissza se jönnék), de volt olyan barátnőm, aki az ókori Egyiptomra tette le a voksát vagy épp az '50-es évek Amerikájára. Egyben viszont minden válasz megegyezett: kisebb-nagyobb gondolkodás után mindenki pontosan tudta, hol is szeretne kikötni. Ajjj… úgy érzem, be kell szereznem egy időgépet! :)

Történetünk főhőse, Gil sincs ezzel másképp, ő a ’20-as évek Párizsát tartja az aranykornak, és helynek. Így hát, amikor menyasszonyával elkísérik leendő apósát párizsi üzletútjára, nagy álma válik valóra. Teljesen magával ragadja a város hangulata, költözne akár azonnal is, ha Inez nem állna két lábbal a földön, és nem ellenezné az írói karriert, és az egyéb romantikus képzelgéseket.

Egy borkóstolóval eltöltött este után Gil úgy dönt, sétával kiszellőzteti a fejét. Sikerül is jól eltévednie, és amikor éjfélt üt az óra, megtörténik a csoda. Egy autó jön az utcán, benne mulatozó emberek kiabálnak, és magukhoz invitálják Gilt. "Micsoda retró buliba megyünk!" - gondolhatja, de hamar rádöbben, hogy ez nem egy egyszerű álarcosbál, Hemingway tényleg az, akinek mondja magát, és Picasso sem a képzeletében fest.

Bizony Gil egy hangulatos időutazáson vesz részt éjszakáról-éjszakára, és tényleg megtalálja azt, amit keresett, az ihletet és az aranykort, amire úgy vágyott, miközben a jelen egyre idegenebbnek tűnik.

Gilt Owen Wilson alakítja a filmvásznon, a jól megszokott édesen csetlő-botló karaktert láthatjuk, akit úgy tudunk szeretni! (Legalábbis én.) Ehhez csatlakozik, hogy Woody Allen írta és rendezte a filmet, így az életünkre vonatkoztatható komoly, mély és megfontolandó tanulságot úgy kapjuk kézbe, hogy nem nyom agyon, hanem végig könnyed marad, a zenét pedig napokig dúdolgatod magadban.

Végül is, hogy dönt főhősünk? Marad a jelenben, vagy elmegy a múltba? Erre a választ megkapod a film megnézésével, de gondolkozzunk el rajta mi is egy kicsit, beszállnánk abba a bizonyos autóba?

És ne feledjük: Párizs esőben a legszebb! :)

Egyéb linkek: port.hu

Juhász Orsi, hídépítő