2011. november 18.

Filmajánló: August Rush - A szeretet szimfóniája



Most, hogy eljött a hétvége, itt az idő a lazításra! Mivel kint kezd fogvacogtató hideg lenni, és egyre korábban sötétedik, az egyik legjobb lehetőség erre az, hogy fogunk egy bögre kakaót, betakarózunk, és elindítunk egy filmet. Például láttátok már az August Rush – A szeretet szimfóniája című filmet? Nem? Érdemes megnézni. A „tovább” után kifejtem, hogy miért.



Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a tartalmát, azt mondanám, a film a zene erejéről szól.  Főszereplője egy kisfiú, aki egy árvaházban nő fel, de egyre csak az a rögeszme gyötri, hogy a szülei egyszer érte jönnek, mert „hallja” őket. Nem, ez nem azt jelenti, hogy skizofrén, csak azt, hogy olyan tehetséget kapott, amely érzékennyé teszi a fülét a zenére, amely a világban mindenhol megtalálható.
A kisfiút egyébként Freddie Highmore játssza (Charlie és a csokigyár, Arthur és a villangók, Én, Pán Péter), aki angyali arcával amúgy is elvarázsolja a nézőket.

A cselekmény több szálon fut. Az egyik szál a fiú kalandjait mutatja be: megszökik az árvaházból, hogy megkeresse a szüleit, és közben rátalál egy zenélő utcagyerekekből álló bandára, ahol rögtön megmutatkozik szinte természetfeletti muzikalitása. A társaság vezetője egy férfi (Robin Williams), aki rögtön a szárnyai alá veszi, tanítgatja. Innen indul el főhősünk rendkívüli életpályája.
 

A további szálak a szülőkről szólnak: hogyan ismerkedtek meg, miért váltak el útjaik, mit csinálnak a jelenben, stb. Az apát Jonathan Rhys-Meyers, az anyát Keri Russel alakítja.
Bár van néhány amerikaiasan giccses jelenet a filmben, valószínűtlen meseelemek, és a magyar cím szirupossága is taszító lehet, összességében gyönyörű és megindító alkotás.

A fiúban és a szüleiben is megvan a zene iránt érzett határtalan rajongás. A zene segíti őket át a nehéz helyzeteken, vezeti őket útjukon. A zenét pedig Istentől kaptuk. A zene lehet Isten egyfajta megszólalása felénk, amelynek jelentését nem lehet szavakkal leírni, mert minden élethelyzetben és mindenki számára mást jelent, de ha hallok egy csodaszép harmóniát, - bár nem is fogalmazom meg magamban – érzem, hogy az élet szép.

A Robin Williams által alakított utcazenész így nyilatkozik a zenéről: „Tudod, mi az a zene? Isten emlékeztet vele, hogy rajtunk kívül más is van a világon. Harmonikus kapcsolat minden élőlény közt mindenhol, még odafent is.


  
K.M. hídépítő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése