2011. október 2.

Vasárnapi útravaló: Az ima ereje

A mai vasárnap Hálaadó vasárnap. A hét közepi, kicsit viccesebb, imádkozásos bejegyzésre rímelve ma ismét egy imádságról és annak meghallgatásáról szóló történetet választottunk. A múlt vasárnapi  kínai mese után ezúttal Afrikából. A mostani kevésbé vidám, ellenben kapcsolódik az Útmutató szerinti igéhez is: 
"Az ember haragja nem szolgálja Isten igazságát." (Jak. 1,20)
Fogadjátok szeretettel a történetet, a "tovább" után.

Egy afrikai kisfalut megtámadott egy ellenséges törzs. Mindenkit megöltek, sokakat meg is ettek. Egy falusi kisfiú azonban épp bogyókat és magvakat szedett az erdőben. Ő elkerülte a vérengzést. Amint hazajött, megpillantotta a szörnyű pusztítást és elájult. Mikor magához tért, egy német baptista gyülekezeti házban volt. A helyi lelkész családja befogadta. Náluk nevelkedett szeretetben, igazságban, hitben. Néhány év múlva az Úr Németországba szólította a családfőt szolgálatra. A család is vele ment. A fogadott gyermek ott végezte iskoláit, a Teológiai Főiskolát is. Színesbőrű létére lelkész lett Németországban. Szolgált mindenki felé nemre, korra, bőrszínre való tekintet nélkül. Az Úr nagyon szerette. A hívők is. Egy alkalommal egyikük ajándékot hozott neki missziós útjáról egy afrikai országból. 
- Pásztor, én tudom, hogy ez az ország a szülőfölded. Azt is tudom, hogy fájdalmas emlékeid vannak onnan, de tudom, szereted az ottaniakat. Hoztam neked egy dicsőítő CD-t, amin ők énekelnek. A pásztor ránézett és bólintott. 
- Tedd csak be a lejátszóba. Számomra minden szó, minden hang áldás, ami az Urat dicsőíti. A testvér félénken teljesítette a kérést.
Majd felhangzott a telt, többszólamú afrikai bennszülött kórus. Ritmikus volt és magával ragadó, mint minden afrikai zene. A színesbőrű pásztor levette fémkeretes szemüvegét és elérzékenyülve törölgette a könnyeit. 
- Tudod, ez komoly imaválasz. - fordult a testvér felé. - Harminc éve szüntelenül imádkoztam ezért... 
A CD-n az a törzs énekelt tiszta, csengő hangon, amely több, mint harminc éve megölte a szülőfaluja népét.

Szerző: Kispál Csilla

1 megjegyzés:

  1. Az Urnak hatalmas ereje van, nekünk embereknek oda kell figyelnünk ra es a helyes iranyt követni. Ezek az emberek odafigyeltek Istenre.
    En azert imadkozom ,hogy ami evekkel igazsagtalanul ert elöször engem es csaladomat is a hamis tanuk , korrupt birak, rendörök, ügyvedek es politikusok egy napon megszegyenüljenek szemely szerint es nyilvanossagra kerüljön az igazsag.
    Azt akarom, hogy a birosagok kimondjak -tevedtünk- több eve varok, de meg nem adom fel , varok meg 20 evet. Isten nem hagy magamra, ha kerem. Aki ezeket a sorokat olvassa, kerem imadkozzon ertem. Aldjon meg az Isten.

    VálaszTörlés