Az előző cikkünkben Lutherről írtunk egy történetet. De azt tudtátok-e, hogy a felesége, Bóra Katalin egy szökött apáca volt? Igen, ráadásul Lutherék szöktették meg társaival együtt néhány büdös heringes hordóban. Az esküvőjük napján aztán több ezer ember gyűlt össze, várva a világvégét, a biztos isteni jelt és csapást. Mert az mégse történhet meg, hogy egy kilépett szerzetes és apáca házasságkötésekor Isten nem tesz semmit...
Az elszegényedett lippendorfi nemesi családban született Katharina 1504-től egy bencés kolostor iskolájában tanult, 9 évesen pedig belépett a nimbscheni zárdába. A fiatal lány 16 esztendős korában tette le fogadalmi esküjét. Miután az ifjú apáca értesült Luther új tanairól, 11 apácával együtt úgy határozott, hogy megszökik a zárdából. Ehhez egy torgaui polgár, bizonyos Leonhard Koppe segítsége kellett. Koppe heringekkel teli hordókat szállított a kolostorba, és az üres hordókban feltűnés nélkül kicsempészte az apácákat.
Az apácaszöktetést támogató Luther a hajadonokat Wittenbergben szállásolta el, és tisztességes polgárokhoz adta őket nőül. Katharina von Bora azonban nem ment férjhez, hanem az idősebb Cranachnál, a híres festőnél vállalt házvezetőnői állást. Noha akadtak kérői, a lány úgy nyilatkozott, hogy csak Luther Mártonhoz menne feleségül. A híres evangélikus prédikátor - környezetének megrökönyödésére és heves tiltakozása ellenére - 1525-ben végül feleségül is vette a nála majdnem húsz évvel fiatalabb lányt. A háztartást Katharina határozott kézzel irányította: népes családját
(hat gyermekük született), sörfőzésből, állattartásból és
kosztoltatásból tartotta fenn, és a legtöbb fontos családi kérdésben az ő
szava volt a döntő. Ezért Luther nejét sokszor viccesen csak „Käthe
úr”-nak nevezte.
A rossz nyelvek úgy gondolták, hogy szegény Katalin nem véletlenül nem ment hamarabb férjhez, ahogyan többi apácatársa. Szerintük erre a kérők elutasítgatása helyett a lány csúnyácska külseje adta a magyarázatot, akit aztán később Luther megsajnált. Mások úgy magyarázták a képeken szereplő előnytelen megjelenését, hogy "a festő nem akarta, hogy a feleség szépsége elhomályosítsa ura nagyságát, ezért festette direkt csúnyára". Nos, lehet, hogy soha sem tudjuk meg az igazságot..
Előző Luther legenda: A tintatartó Következő cikk: Luther és a pápa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése