2013. november 14.

Terítéken a homoszexualitás


Az oldal fennállása óta alig súroltuk a homoszexualitás témakörét, ezért úgy hiszem, itt az ideje, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzunk egy keveset.
De mégis… mit tudunk kezdeni a melegekkel? 
A kérdésben az EFO szerkesztői is megosztottak, én most a saját gondolataimat írom le.
„Isten férfinek és nőnek teremtette az embert. Az a feladatunk, hogy szaporodjunk, és benépesítsük a földet. A saját nemükhöz vonzódók természetes körülmények között nem képesek utódot létrehozni. A melegség nem természetes, így az a normális, ha undort kelt bennünk.” – vélekedik egy egyetemista srác.

Ezek szerint a homoszexualitás valamiféle gikszer a gépezetben? Isten egy pillanatra nem figyelt oda? Ha úgy hisszük, minden okkal és céllal jött létre a világban, a homoszexualitás is van valamiért, vagy nem?


Talán azért ráz ki minket a hideg egy-egy meleg párocska láttán, mert a társadalom kitaszítja a melegeket, és úgymond belénk nevelték a szüleink azt, hogy ez a dolog kirívó, nem normális. De mit jelent az a fogalom, hogy „normális”? Hol a határ a normális és az abnormális között? Vagy lehet, hogy ezt a „normális” kifejezést is csak a kegyetlen társadalom kreálta?

Az idézőjeles részekben egy meleg fiú szavait jelenítem meg:
„A melegek általában titkolják a szexuális orientációjukat, nem megszokott, és szinte állandó beszédtémát jelentene, ha kitudódna valakiről. Azok járnak a legrosszabbul, akik feminin jegyeik alapján egyértelműen felismerhetők az utcán is. Az önelfogadás rögös útján haladva egy idő után már abszolút nem érdekel senkit, hogy mit gondolnak róla. Mindenki szeretne boldog lenni, kiteljesedni. A legszörnyűbb érzés, mikor egy padon ülsz a barátoddal, és még csak hozzá sem érhetsz, nehogy feltűnővé váljatok. Általában nem arról van szó, hogy nyilvánosan heves csókolózásba kezdenék vele. Egy érintés elég a biztonságérzethez. Persze, vannak, akik nem tudják levedleni ezeket a félelmeiket, és így állandó stresszben élnek.”

Akkor hát fogadjuk el a melegeket? Addig könnyű toleránsnak lenni, míg nem érint téged közelről a homoszexualitás kérdése. Hogyan reagálsz akkor, ha az aktuális párod, a legjobb barátod, a testvéred, esetleg az apád bejelenti, hogy a saját neméhez vonzódik? Megtörténik az a bizonyos „coming out”, és te, aki addig olyan büszkén hangoztattad, hogy toleráns vagy a témában, nem borulsz-e ki, nem borul-e fel az addigi megszokott világod? Nem kezdesz-e undorodni attól a személytől, aki eddig nagyon sokat jelentett neked? Mit érezhet vajon az említett személy ezek után? Kiadja neked legnagyobb titkát, és te nem tudsz vele mit kezdeni.

Az elmúlt években próbáltam minél közelebbről megismerni ezt a világot, a homoszexualitás világát. Érdekes, hogy külön világként említem ezt, hiszen alapvetően teljesen ugyanolyan emberek, mint mi. Ennyire fontos lenne, hogy kihez vonzódunk? Vajon teljesen átírja valaki személyiségét az, hogy homoszexuális? Ez szinte egy külön faj?

Mintha csak keresnénk az okokat a megbélyegzésre, hogy egyeseket kiszorítsunk a társadalomból. Szükségünk van olyan tulajdonságokra, amiket a többség bűnösnek, megvetendőnek, szégyenletesnek és undorítónak vél. Lehet ez kisebbségi származás, olyan krónikus betegség, mint az AIDS, fogyatékosság, bőrszín, vallás, és persze az egyik legaktuálisabb ilyen bélyeg a homoszexualitás. Bélyeg lehet az is, ha valaki vámszedő, az is, ha valaki szamaritánus. Törüljük el a kirekesztést, és szeressük a másikat úgy, ahogy van? – mintha hallottam volna már ezeket a tanokat valahol. Nem kellene-e nekünk, keresztényeknek még inkább támogatni a melegeket? Nem kerül-e ki mégis több homofób vallásos közegből?

 „A legtöbb ember szimplán undorítónak, visszataszítónak találja a dolgot. Ők teljes egészében a testiséget tartják szem előtt, holott egy kapcsolat ennél többől áll. Mármint mi sem csak arra vágyunk, hogy lefeküdhessünk valakivel. A melegek is ugyanúgy szerelembe esnek, és viszonzást várnak. A vallásos emberek részéről nem tapasztaltam nagyobb mértékű élőítéletet, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy vallásos köntösbe burkolják a gyűlöletet. Nem magával a hittel van probléma, hanem azokkal az emberekkel, akik az alapvetően embertársaink szeretetét hirdető tanok elferdítésével próbálják racionalizálni a homofóbiát.”

Egyszer elmentem egy homokosok számára fenntartott szórakozóhelyre. 
Bár egész jól szórakoztam, mégis taszított a sok ölelkező férfi látványa, így mikor hazamentem, szinte ösztönösen jól lemostam magamról a buli „szennyét”. Úgy éreztem, bűnbarlangban jártam, pedig általában a gondolkodásomból hiányzik az, hogy másokat olyan szavakkal illessek, mint a „bűnös”. De vajon miért nem érzem ugyanezt egy szokványos egyetemi buli után? Vagy én vagyok attól „bűnös”, hogy nem tudom mosolyogva végignézni két azonos nemű egymásra találását? Van-e határ a toleranciában, és ha van, hol a határ? Én döntöttem úgy, hogy elmegyek egy ilyen helyre. De mit szóljunk akkor a nyilvános meleg-felvonulásokhoz?

„Magyarországon eléggé különválik a vidéki és a fővárosi melegek társasága. A budapesti lakosság határozottan toleránsabb, liberálisabb, és a melegek is könnyebben felvállalják magukat. Természetesen őket is érik olykor incidensek, de vidékre ez hatványozottan jellemző. Budapesten talán megszokottabb látványt jelent egy kézen fogva sétáló azonos nemű pár, az évenként megrendezett Meleg Méltóság Menet is "érzékenyíti" a népet. Bár ez is állandó konfliktusforrást jelent. Vidéken rosszabb a helyzet, a meleg szórakozóhelyek sem életképesek...”


Egy másik kérdés a melegházasság. A melegházasság mára már több országban legális, a Wikipédia szerint: Kanadában, az USA számos tagállamában, Mexikóban, Argentínában, Brazíliában, Uruguayban, Portugáliában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Izlandon, Norvégiában, Svédországban, Dániában, Belgiumban, Hollandiában, Dél-Afrikában és Új-Zélandon. Vajon jó-e, ha a melegek részesülnek a házasság szent intézményében?


„A melegházasság a melegeket is megosztja. Egyrészt teljesen felesleges, amíg van egy másik intézmény, ami helyettesíti. (pl. élettársi kapcsolat) A probléma a jogok, kedvezmények egyenlőtlenségében rejlik. A heteroszexuális párkapcsolatot pozitívan diszkriminálják. Én személy szerint támogatnám a melegházasságot. Valószínűleg nem válna tömegessé, mert a meleg pároknak csak töredéke élne vele, valójában a szimbólum jellege teszi igazán jelentőssé. Hogy egyenértékűként fogadnak el minket... Éppen néhány nappal ezelőtt néztem egy dokumentumfilmet, amiben arra hívták fel a figyelmet, hogy azokban az országokban, ahol a homoszexualitás megítélése kevésbé negatív, az újabb generációkban csökken a melegek száma. Ez feltehetőleg annak köszönhető, hogy a homoszexuális férfiak ott nem kényszerülnek családalapításra. Magyarországon még elég gyakori, hogy egy adott középkorú férfi a felesége mellett férfi szeretőt tart. Nem vállalnám az ő életüket, boldogtalan lennék.”
Megannyi kérdést boncolgathatnánk még a témával kapcsolatban, én azonban itt befejezem. Olyan talajra tévedtünk, ahol nem vethetünk meg senkit azért sem, mert tiltakozik a homoszexualitás ellen, sem azért, mert mellette van. Azt hiszem, a legfontosabb az, hogy maradjunk meg emberségesnek az élet minden területén,  és próbáljuk nem beskatulyázni a másikat, hanem megérteni.


Koczor Márta hídépítő

55 megjegyzés:

  1. Bibliát, az Isten igéjét és szavát aki komolyan veszi, annak követnie kell mindazt, amit a szentírás ezzel kapcsolatban közöl velünk.
    Igen, az Isten férfivá és nővé teremtette az embert, ez igaz.
    Hogyan viszonyul Isten a homoszexualitáshoz?
    Förtelem az. Ezt nem én állítom, hanem a biblia mondja.
    Férfival ne hálj úgy, mint asszonnyal hálnak. Utálatosság az. 3 Móz. 18,22.
    Ki mondta ezt?
    Szólt az Úr Mózesnek. 3 Móz. 18,1.
    Isten véleménye ez.
    S hogy milyen komolyan gondolja?
    Gondoljunk csak Sodoma és Gomora példájára. Milyen vége lett ezeknek a városoknak?
    Isten ítélete sújtotta. Isten ítélete alatt van a homoszexualitás, mert bűn.
    S minden bűn Isten ítélete alatt van.
    Lehet szeretni a homoszexuálisokat?
    Igen lehet, mint embereket és mint felebarátot. De nem kell elfogadni, nem kell megszavazni azt, amire Isten nem adja az ő áldását. Akkor mi miért?
    Igen, Amerika és más országok elfogadták, mert egyenlőség, és joguk van stb.
    Követnünk kell más országokat? Más országokhoz kell igazodnunk? Nem Isten igéje a mértékadó? Nem Isten szava az, amit követnünk kell?
    Véleményem szerint az a szeretet, ha elmondjuk ezeknek az embereknek mit ír erről a biblia, és azt, hogy ebből is van szabadulás. Ebből is van gyógyulás.
    Nem gondolom, hogy boldogok ezek az emberek. Lehet hogy valaki igen, mert még nem érzi ennek a súlyát, vagy mert még nagyon az élvezetek befolyása alatt van, de ami Isten rendjével szemben van, abban az ember nem lehet boldog. Ez így vagy úgy, de ki fog jönni. Mutatkozni fog az életén.
    Én megoldásnak olyan felvilágosító és segítő lépéseket tartok jónak, amik arra irányulnak, hogy kihúzzuk őket ebből a dologból.
    Persze nekik maguknak kell akarni kijönni belőle. Hiszen csak úgy lehet segíteni, ha ők is akarják.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne haragudjatok, de az senkinek nem fordul meg a fejében, hogy ti egy sivatagi törzs több ezer éves vallásának etikájára hivatkoztok? Nem tűnik fel, hogy a mai világban számos vallás van, amelyek hasonlóan több ezer éves etikák alapján tartják vissza az emberiséget a "jézusi agapé" megközelítésétől? Nem kellene esetleg felnőni és elfogadni végre, hogy a ma létező és követett vallások pont ugyanannyi valóság-alappal rendelkeznek, mint az ókori görögök vallása vagy az ó-egyiptomi pantheon? És az imént említett sivatagi törzs több ezer éves iratai helyett a mai világ valósága alapján kellene építeni a saját etikánkat? Esetleg? Húzzuk ki őket ebből a dologból? Ez a szexuális orientáltsága, ember! Neki egy nő szexuálisan pont annyira vonzó, mint neked egy férfi. Vagy egy kecske. Miért ne lehetne elfogadni, hogy ő a saját neme iránt tud szerelemre gyúlni? Nem lenne ez az attitűd közelebb a "krisztusi tanítás" esszenciájához, mint a kirekesztés Mózes könyve alapján? Gondold végig...

      Törlés
  2. Vásárhelyi Bálint2013. november 14. 22:58

    Egyetértek az előttem szólóval.
    A homoszexualitás egyrészt Isten előtt utálatos dolog, másrészt Isten büntetése az Őt ismerni nem akaró emberiségen.
    Érdemes elolvasni a Római levél 1. részét, különös tekintettel a 18. verstől a 32. versig. Különösen a 26-27. versben látszik, hogy Isten büntetése van az embereken:
    "Annakokáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre: Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban."
    Természetesen az Ószövetség és az Újszövetség sok más helyén látható, hogy ez Isten előtt egyértelműen bűn (pl. I Korintus 6:9, III Mózes 3:22).
    Istennel szegülünk tehát szembe, ha a nagy szeretet és tolerancia jegyében szemet hunyunk a homoszexualitás felett, sőt, egyházainkban is támogatjuk azt.
    Azoknak pedig, akik magukban homoszexuális irányultságot vélnek felfedezni, Isten előtti bűnbánatot kell tartaniuk, és az Ő szabadításáért folyamodni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Bálint! Michelangelo Buonarroti a reneszánsz és az emberi történelem egyik legnagyobb művésze volt. Szonettjeiből és madrigáljaiból egyértelmű szexuális orientáltsága. Életműve festmények, költemények, freskók és szobrok tucatjai, amelyek nagyrészt vallásos témájúak. A Sixtus kápolna mennyezetfreskóját a római egyház megrendelés alapján készítette, ami ma valószínűleg a világ legismertebb művészeti alkotása.
      Ha az akkori keresztény egyháznak megfelelelt, hogy egy utálatos, tisztátalan, förtelmes stb emberrel pingáltassa ki azt a helyet, ahol a pápákat ma is választják, neked akkor mi a problémád?

      Törlés
    2. Vásárhelyi Bálint2013. november 15. 22:17

      Kedves Névtelen!
      Sajnos az, hogy az egyháznak mi felel meg, az sokszor teljesen más, mint az, ami Istennek felel meg. Az ószövetségi Izráel története tele van olyan példákkal, amikor a papok (azaz az egyház) eltértek Isten törvényétől, és az Istennek nem tetszett.
      Egyébként nem arról van szó, hogy nekem van problémám a homoszexualitással, hanem arról, hogy a homoszexualitás Isten előtt utálatos. Aki hiszi, hogy a Biblia Isten Igéje, az ezt nem tagadhatja.
      A szexualitás helyét elég világosan kijelöli a Szentírás: csak a házasságban, ami pedig egy férfi és egy nő élethosszig tartó szövetsége. Minden más házasság (több férfi, több nő, több férfi és több nő, ember és állat stb.) utálatos - Isten előtt.
      Emellett meg vagyok győződve arról, hogy a homoszexualitás csupán egy tünet. Tünete az emberek Isten elleni lázadásának, a bűnnek. Nem szeretjük beismerni, de mindannyian bűnösök vagyunk, és Isten haragja alatt vagyunk. Hazugság az, amit ma a legtöbb templomban (akár katolikus, akár evangélikus, akár református, akár egyéb ún. kisegyház) hirdetnek: "Isten szeretet". Isten valóban szeretet, de ugyanakkor gyűlöli a bűnt. A legtöbb magát keresztyénnek nevező ember nem vallja be, hogy bűnös. Nem is jut el soha igaz bűnbánatra, ezért arra se, hogy felismerje Krisztusban azt, aki megszabadítja az Ő népét annak bűneiből.

      Törlés
    3. Akkor János is hazudik.. Isten szeretet, Jézus egyik legfontosabb parancsolata pedig a "Szeresd felebarátodat, mint magadat". Te mit csinálnál magaddal, ha homoszexuális lennél (bocs az eszmefuttatásért), de azt csináld azokkal is, akik így születtek. Amúgy az Evangélium számomra egy örömhír (mindenki számára az kellene hogy legyen, mert azt jelenti), hogy Isten szeret minket, és a fiában Jézusban megmutatja, hogy hogyan szeressük egymást. Ha Jézusra figyelünk (és nem csak a halálára), akkor amiket mond, azok alapján látszik, hogy milyen végtelen a szeretete például a pénzéből kifogyó, szerencsétlen fia felé, akit nyilván csak a disznók közti élhetetlenség hajtott vissza apjához. De még vele is hogyan bánik? Mi ez ha nem a legnagyobb mértékű szeretet?
      Az Ószövetségben pedig egy csomó minden rárakódott az akkori korszellemből, ott szerintem azt kell nézni, hogy mi az ami kimutat a korszellemből, és nem azt amik akkor általánosan elfogadottak voltak (pl szomszéd népek kiirtása, házasságtörés megkövezése, homokosok utálatossága, stb.). Ha az Ószövetség szellemében megköveznénk mindenkit akit kéne, ki maradna? Isten pont ennek a gyakorlatnak akart véget vetni, azzal hogy elküldte Jézust!

      Törlés
    4. "Minden más házasság (több férfi, több nő, több férfi és több nő, ember és állat stb.) utálatos - Isten előtt." Úgy érted házasság több nővel? Ezt mondd meg Jákobnak is...

      Törlés
  3. Vásárhelyi Bálint2013. november 14. 23:15

    Bocsánat, tévesen jelöltem meg az egyik igeverset, III Mózes 3:22 helyett III Mózes 18:22 a helyes vers.

    VálaszTörlés
  4. Nem gondolod, hogy boldogok a melegek? Nos, igazad van, tényleg nem azok, de nem saját bűnük miatt, hanem mert folyamatosan azt érzékeltetik velük, rossz, amit éreznek, holott semmi rosszat nem csinálnak, csak szerelmesek. Mégis kit bántanak az érzelmeikkel? Csak annyira bűnösek az érzéseik, mint bárki másnak!
    Lépések, amik kihúzzák őket ebből a dologból? Mi van? Komolyan magyarázni kell a szerelem, a vonzódás, a szexuális vágy lényegét ahhoz, hogy elhidd, ez nem egy olyan dolog, aminek az "elméddel" véget tudsz vetni.
    Elég sokan hangoztatják, hogy a homoszexuálisokat lehet szeretni, de ne hagyjuk őket a téveszmében, hogy nem bűnösek. Már bocsánat, de ez borzasztó! Mondjuk van egy barátod, akiről kiderül, hogy meleg. Nyilván nem szakítod meg a kapcsolatot vele, de nyíltan kimutatod, felháborítónak tartod szexuális irányultságát. Mondd, te tudnál élni egy olyan teher mellett, hogy a lényed egy részét, egy fontos részét megvetik? Ha a homoszexualitást betegségnek tartjuk, akkor nem az lenne barátként az ember dolga, hogy az illető mellett álljon? És hogy barátként elmond neki, együtt lehet ezzel élni? A homoszexualitásból való "gyógyulás" szerintem pont az, ha elfogadod önmagad, ha megtanulod, hogy a szexuális beállítottságod nem te vagy, hanem csak egy tulajdonságod, hogy nem ez a mérvadó. Hogy Isten nem fogja megkérdezni tőled az országába lépve, hogy "na, melyik nemhez húz a szíved?". És azt is nehezen tudom elhinni, hogy fújjogna, ha meglátna egymásba szeretni két férfit, vagy két nőt. Mondhatjuk, hogy a homoszexualitás nem normális, de attól még nem undorító, és nem kell egészében megvetni. Mert a legnagyobb parancsolat nem az, hogy kinek mi lesz a büntetése a Mennyben, hanem az, hogy szeressétek egymást - és akárhogy nézzük is, egy meleg pár ezt ugyanúgy hűen teljesíti, mint egy heteroszexuális.
    "Isten előtti bűnbánatot kell tartaniuk, és az Ő szabadításáért folyamodni." Szerinted hogy érzi magát egy mélyen vallásos meleg? Szerinted nem gyötrődik napokon, heteken, vagy éveken át? Aztán mikor nagy nehezen ráveszi magát, hogy elmenjen a templomba, megtudni, mi történik vele, (most maradjunk a nem annyira liberális világunkban), megkapja, hogy az ördög mászott beléd, vezekelj! Hajrá, próbáld meg, biztos menni fog...
    Azt gondolom, tényleg a Bibliát kell útmutatásnak vennünk, ez nem is kérdés, hiszen Isten igéje az első. Viszont valljuk be, ez egy olyan könyv, ami tele van ellentmondásokkal, el kell hát döntenünk, vajon melyik igevers az, ami a "legmérvadóbb", ami az első a sorban. És vállalom, hogy tévedek, de szerintem Jézus új parancsolata az, ami a legfontosabb útmutatónk: Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást. Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. (Jn, 13, 34-35) - Ezt a parancsolatot talán nem kell magyaráznom. Szerintem ez felülír mindent, a törvényt, a bűnös embereket, a "férfiak egymásra gerjedt bujaságát". Ha Jézust akarjuk követni - márpedig mi mást akarnánk tenni keresztényekként - szeressük egymást, ez a feladatunk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Komolyan magyarázni kell a szerelem, a vonzódás, a szexuális vágy lényegét ahhoz, hogy elhidd, ez nem egy olyan dolog, aminek az "elméddel" véget tudsz vetni."

      A szerelem, a vonzódás és a szexuális vágy 3 különböző dolog, melyekre különböző mértékben befolyással tudunk lenni az elménk által, és nem vagyok agykontrollos, sőt! :D. Ha például egy 40-50 év közötti "beleszeret" egy fiatalba, akkor sem kell feltétlenül azt elfogadni. Az embereket lehet ettől még külön-külön szeretni, ez nem zárja ki azt egyáltalán, sőt! Jézusnak mindig csak a szeretetét emeljük ki, illetve azt, hogy nem ítél meg, és ezért mi se ítélkezzünk, viszont van egy fontos folytatása is az igének: "Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!" Szerintem azáltal, hogy kimondjuk azt, hogy a homoszexualitás nem normális, természetellenes, (ráadásul csak az egyén boldogságát nézi, a közösség fenntarthatóságához pedig képtelen hozzájárulni), így ezáltal nem is támogatható, még nem válunk ítélkezővé. Akkor ítélkeznénk, ha már azt is mondanánk, hogy "te pokolra fogsz jutni, egyenlő vagy egy gyilkossal, bűnöd az égbe kiált, hogy bírsz egyáltalán tükörbe nézni, én igaz vagyok, mert hetero vagyok, undorító buzi vagy, stb." Ezek nyilván sértő, bántó, kirekesztő és ítélkező hozzáállások.

      Visszatérve, ha a vonzódásoknak, a sokszor szerelemnek hitt szexuális vonzalmaknak nem lehetne ellenálni, akkor teli lennének az utcák terhes nőkkel. Ajánlom mindenkinek Pál Ferit, de akár Csernust is, illetve a Merj szeretni c. könyvet "...ahelyett, hogy követed a szíved, vezesd azt!". Ne ez alapján az idézet alapján formálj majd véleményt, hanem a könyv, vagy egy korábbi EFO cikk alapján:
      http://evangelikus-ifi.blogspot.hu/2012/02/ahelyett-hogy-koveted-szived-vezesd-azt.html

      Erre van egy gyönyörű Adriann Plass történet, megtörtént eset is. Egy házasságban élő nő, minden reggel vonattal utazott munkába, és megismerkedett egy hasonlóan vonatozó másik férfival. A reggeli beszélgetések egyre elmélyültek, míg nem azt vette észre, hogy esténként rágondol, és várja a holnapot. Elmesélte a férjének, hogy úgy érzi elbizonytalanodott a kapcsolatukban, mert belépett egy harmadik fél és őutána vonzódik. A férj csak annyit válaszolt erre, hogy válts vonatot, menj a 20 perccel későbbivel. A házasságuk 1-2 hónapon belül rendbe jött és megerősödött.

      Úgy tűnhet, hogy elkanyarodtam, de nem. A melegek nagy része bizonytalan elsőre, sok ilyen interjút hallottam már, de még senki sem kezdte úgy, hogy én tutira melegnek születtem. A kezdeti azonos neműhöz való vonzódásnak 1000 oka lehet. Sérült szülői minták, önbizalomhiány (fiúknál kicsi a szerszám, lányok nem elég nőiesek), balul elsült tapasztalatok, szeretethiány, identitászavar és még lehetne sorolni. Nem vitatom el, hogy valaki ilyennek születik, de azt vallom, hogy a melegek nagy része nem ilyennek született, csak erre sodródtak, mert ebben az irányban voltak csak képesek megerősíteni magukat, és a környezetük sem reagált megfelelően. A kiutasítás is rá tud erősíteni mindenre, és nem mondta nekik senki időben azt, hogy "válts vonatot". Az a nagyon kevés, aki tényleg így születik (hormonok felborulnak, kromoszóma rendellenesség, stb.), azokat tényleg el kellene fogadni, de nagyon nehéz a határt megtalálni kívülről, hogy ki ilyen, és ki az aki csak ide sodródott.

      Törlés
    2. Azzal teljesen egyetértek, hogy kevesen születnek amúgy ilyenek, és tényleg nagyon sokan azért válnak meleggé, mert egyszerűen mindenhonnan folyik ez a téma, és nem is tudom, belemagyarázzák saját magukat ebbe.
      A szerelem, szexuális vágy, vonzódás tényleg különböző, de közös bennük, hogy egyik sem megmagyarázható módon történik. A vonzódást múló dolognak mondanám, a szexuális vágy testiség, az elcsitítható, de a szerelem nem. És ha szeretsz valakit, akkor miért ne legyél vele együtt, ha egyszer boldoggá teszitek egymást?
      Szerintem sokkal kevesebb meleg lenne, és nem lenne ekkora probléma ez a kérdés, ha nem foglalkoznánk vele ennyit. Mindig lesznek melegek, hát legyenek, na és, szerintem amint leállna ez az őrületes vita, ami folyamatosan körülveszi ezt a témát, normalizálódnának a dolgok.

      Törlés
    3. Azzal egyetértek, hogy sokkal kevesebbet kellene erről beszélni, mert ennél sokkal fontosabb dolgok is vannak az életben, amire így nem marad az embereknek elég figyelmük.

      A szerelem nagyon ingoványos talaj, ebbe nem mennék bele. Az, hogy valaki szerelmesnek érzi magát, az feljogosít mindenre? Rómeó és Júlia öngyilkosságát szted igazolja, hogy szerelmesek voltak? Persze a történetben megható a dráma, de a való életben? Az előbbi kommentben említett példám szerint akkor egy 40-50 közötti ember fiatalkorú iránt érzett szerelmének beteljesülése maga után vonzza azt, hogy helyesen cselekszik, ha házasságát felbontva megszerzi magának? Az ember tettét nem mindig igazolja az egyén boldogságának megvalósulása, nem beszélve arról, hogy sokszor szerelemnek titulált érzések mögött sokkal mélyebb motivációk is vannak, amikig már nem jutunk el, hanem megrekedünk annál, hogy valaki szerelmes és kész.

      Én nem azt mondom, hogy ha valaki tényleg elferdült hajlammal születik, akkor az erőltesse magára a tipikus családmintát, mert abból semmi jó nem fog születni! Azt sem mondom, hogy bűnös az, aki csak ebben találja meg élete boldogságát és élete végéig ki tud tartani mellette. De azt mondom, hogy a melegeknek el kell fogadni, hogy ők egy nehezebb, nem normális, nem természetes utat választottak/kaptak, nekünk pedig emberként, felebarátként kell tekinteni rájuk.

      Törlés
    4. Rómeó és Júlia öngyilkossága nyilván hiba, hiszen az ártás volt önmagukra nézve. Az, hogy valaki szerelmes, vagy csak annak érzi magát nagy kérdés, de ez - ahogy a példád is igazolja - egyaránt nagy kérdés hetero- és homoszexuális pároknál is. Ha nem vagy szerelmes, az egész természetesen helytelenné válik, de én a szerelem alatt a tényleges szerelmet értettem. Ha ott maradunk a példádnál, és a 40-50 körüli ember valóban kiszeret a feleségéből és valóban beleszeret valaki másba, akkor szerintem igen, helyesebben cselekszik, mintha megmarad egy rossz kapcsolatban. Persze hogy ki tudja eldönteni, mi szerelem és mi nem, az egy újabb kérdés, talán csak Isten.

      Azzal egyetértek, hogy a melegeknek el kell fogadniuk, hogy nehezebb az életük, mert bár magát a beállítottságukat nem választották, de az ő döntésük volt (még akkor is ha kényszer alatti döntésük), hogy homoszexuálisként fognak élni.
      A melegházasságra, vagy örökbefogadásra keresztényként nem hiszem, hogy igent kéne feltétlen mondanunk, de ha felénk fordul akár egy ember, akár egy pár, nyitottan kell várni őket, hiszen Jézus őket is hívja.
      A felvonulás, a rengeteg szivárványos kép bevallom, engem rémesen idegesít, de azt is visszataszítónak tartom, hogy valakit például kirúgnak a munkahelyéről, mert meleg, vagy egy diákot folyamatosan vernek a többiek, mert meleg. Az ilyen bántalmazások ellen felléphetne a kereszténység, és a homoszexuális közösségnek is elsősorban ebben kéne kérnie a keresztények segítségét, és nem a "házasodhassunk" ügyben.
      Az a baj, hogy ebben a kérdésben mintha ránk lenne kényszerítve a szélsőségesség, és nagyon nehéz megtalálni az arany középutat. A kereszténység feladata pont az lenne, hogy ezt megtalálja. Szerintem.

      Törlés
    5. "a melegeknek el kell fogadni, hogy ők egy nehezebb, nem normális, nem természetes utat választottak/kaptak," én azért nem szeretem, mikor természetellenesnek titulálják a melegeket, mert létezik olyan evolúciós szituáció, amikor szelekciós előnyt biztosít ha van egy homoszexuális a kéznél (konkrét példa már nagyon elmosódott bennem, mert az óra amin ezt tanultam 4 éve volt, de ez a lényeg megmaradt). Az én olvasatomban, ha ez természet ellenes lenne nem maradhatott volna fenn.
      A másik, már sokkal személyesebb vélemény, ha hiszem, hogy mindent, és mindenkit Isten teremtett, akkor a homoszexuálist is ő teremtette olyannak amilyen, akkor mi alapján mondja bárki azt, hogy ez bűn, és téves rossz dolog, és Isten elítéli?
      Úgy tűnhet majd, hogy ez a két gondolatom egymásnak ellent mondd, teremtést és evolúciót egymás mellett emlegetni, de (ez megint csak személyes meggyőződés) miért ne lehetne Isten egyik teremtő eszköze az evolúció? (csak hogy érthető legyen miért merem egymás mellett használni a két szót)

      Törlés
    6. minden élőlény törekedik a fajfennmaradásra, legyen az növény, állat, vagy gomba :) ilyen értelemben természetellenes, ha valaki nem törekedik erre, de erre most nem kívánok hosszabban reagálni, majd egy külön cikkben. Az aranyközépúttal előtte egyetértek.

      Törlés
    7. Akkor kérdem én mi van a hangyákkal (meg a többi euszociális élőlénnyel, termeszek, méhek, esetleg a falkában élőkkel, ahol a domináns pár szaporodik a többek nem). Visszatérve hangyáékra ott van egyetlen szaporodó királynő a kolóniában, és akár több millió olyan egyed ami nem szaporodik, akkor most ők is természetellenesek, mert nem fajfenntartanak?
      Pusz az emberiség kontrollálatlanul szaporodik, és igen hamar igen csúfos véget érünk, ebből a szempontból a nem szaporodó melegek csak időt nyernek arra, hogy kitaláljunk valamit mielőtt mind éhenhalunk, azzal, hogy utódaikkal nem terhelik még jobban a Föld eltartóképességét előmozdítják fajunk fennmaradását.

      Törlés
    8. Orsi, ez egy nagyon gyenge érv, hogy az emberiség túlszaporodik és így időt nyerünk így. Ennyi erővel Hitlernek és minden népirtásnak hálásak lehetünk.

      A hangyák közösségben gondolkodnak, a mai társadalom inkább egyénben, egyéni boldogság maximalizálásában. Nem hiszem, hogy a melegek olyan magasztos célokat fogalmaznának meg, hogy na legalább én sem terhelem jobban a Földet, de ez egyébként még csak nem is igaz, mert az elöregedéshez hatványozottan hozzátesznek. Az ő nyugdíjukat nem az indiai, afrikai, és a növekvő népek nyomorába beleszülető gyerekek tömege fogja megtermelni, hanem mi, de erről majd a következő cikkben még szó lesz.

      Törlés
    9. NANA! Lehet, hogy nálad a homoszexuálisok "természetellenes" népességcsökkentése, és a népírtás határozottan természetellenes népességcsökkentése ugyan az a kalap, de nálam nem igazán.
      Én nem tudom milyen magasztos célokat fogalmaznak meg "mentségül", ezt csak én fogalmaztam meg neked.
      Ugyan úgy ahogy a túlélési esélyeinket nem növelik, a társadalom nyugdíjterhelésük sem lehet olyan katasztrofális (de ezt csak én gondolom), és akkor ugyan úgy rossz az a hetero, aki nem szül gyereket?
      Akkor vissza az első érvemhez, és a természetellenességhez. Ami azért szorult magyarázatra, mert nem sikerült megérteni (ezt ebből a hozzászólásból gondolom "minden élőlény törekedik a fajfennmaradásra, legyen az növény, állat, vagy gomba :) ilyen értelemben természetellenes,") mert én pont azt magyaráztam volna, hogy "létezik olyan evolúciós szituáció, amikor szelekciós előnyt biztosít ha van egy homoszexuális a kéznél" ergo a fajfenntartás szempontjábó pont az az előnyös, ha nem szaporodik (és ez azon a bizonyos órán emberi példa volt, nem állati). Abban igazad van, hogy ez a MAI társadalomban, már nem tud érvényesülni, de hát az emberiség úgy is megérett a pusztulásra.

      Törlés
    10. Orsi, természetesen nagyon nem egy kalap a kettő, a vitában ez egy szerencsétlen túlkapás volt az érzékeltetés miatt, amit sajnálok!

      A szelekciós előnyhöz és az órádon elhangzottakhoz nem tudok hozzászólni, írj egy cikket róla, ha fontosnak tartod.

      A számok alapján, a társadalom szempontjából tök mind1, hogy egy homonak vagy egy heteronak nem születik gyereke, de erről talán majd írok bővebben is, mert szerintem ez összetettebb.

      Sajnálom, hogy kezded bántásnak felfogni a dolgokat, így többet nem is kívánok reagálni itt, amit szerettem volna, már leírtam.

      Törlés
    11. Nem kezdtem bántásnak felfogni, csak úgy éreztem nem értettél meg. Csak a félreértéseket szerettem volna tisztázni, lehet kicsit hevesen reagááltam. sorry

      Törlés
  5. Valakit szeretni egyszerüen nem lehet bün, mert a szeretet törvenye mindenek felett áll! Tetszik, nem tetszik, ez van. Megszoksz vagy megszöksz. Ès ehhez nem kívánok többet hozzáfüzni.

    VálaszTörlés
  6. A Bibliára én úgy tekintek, mint Isten Teszt-Könyvére. A rá adott reakcioid alapján ítél meg téged. Ès bár te úgy hiszed, a homoszexualitást ítélted el, igazából magad felett mondtad ki az ítéletet. Egészségedre!

    VálaszTörlés
  7. Ami nekem ezeknel a hozzaszolasoknal nagyon nem tetszik, es ezt ne haragudjatok ram, egyszerüen le kell irnom: Az egy dolog, hogy valaki elleerzessel viseltetik a homoszexualisokkal szemben. Ezzel semmi baj, aki ezt igy erzi, merje felvallalni Isten es Ember elött, merjen öszintenek lenni. De azt, hogy valaki az ö ellenerzeset Istenre keni, azt en visszataszitonak, söt elitelendönek tartom. Merd felvallalni amit erzel, de ne probald Istent a sajat kepedre formalni! Ez a te ellenerzesed, vedd nyugodtan komolyan, de ennek ellenere ez a tied, es nem feltetlenül Istene! Hogy ö hogy erez ezzel kapcsolatban, azt te nem tudhatod! Ne csinalj tehat ugy, mintha tudnad! Merd fölvallani önmagad, es hagyd, hogy masok is ezt tehessek. Peldaul a homoszexualisok is!

    VálaszTörlés
  8. A masik: Azzal, hogy eliteled a homoszexualitast, vagy ugy veled, az valami olyan dolog, mint valami betegseg, ami nem normalis, es amit gyogyitani kell, ezzel a felfogassal sajnos kirekesztö vagy egy bizonyos embercsoporttal szemben. Ha pedig kirekesztö vagy, es nem befogado, es azt különösen keresztenykent, akkor ezzel a hozzaallassal elarultad Istent, ugyanis pont ez az a hozzaallas ami miatt sokan nem jarnak templomba illetve különbözö gyülekezetekbe. Ha te igy viselkedsz, akkor te vagy sajnos az oka annak, hogy sokan tavol maradnak Istentöl, ezzel pedig elarultad öt. Pont te, aki elvileg ugye öt követed. Szegyelld magad! Vagy te jarnal olyan közössegbe, ahol nem fogadnak el? Ahol azt hiszik nem vagy normalis? Ahol mindenki iteletet mond feletted, max. nem mondja ki? Ahol csak toleralnak, mert muszaj, de nem szeretnek teged olyannak amilyen vagy? Pedig te senkit nem bantottal, es nem tettel semmi rosszat? Mert en megmondom öszinten, ilyen közössegbe nem szivesen jarnek. Krisztus is csak oda ment, ahol szivesen lattak! Ezt sem szabad elfelejteni! Meg egyszer: Nem azt mondom, hogy ne merd felvallani az ellenerzesedet, vagy a velemenyedet. De tudjad, ez a tied, nem feltetlenül Istene! Es ezt is vallald legyszives fel! Az en ellenerzesem az enyem, nem Istene! Az egyetlen dolog ami termeszetellenes es ami Istennek biztosan nem tetszö, az az eröszak. Es ha te egy homoszexualisra ra akarnad kenyszeriteni a heteroszexualitast, mert hogy az nem normalis, es szegeny gyogyuljon csak meg, az ugyanolyan eröszak lenne, mintha ö kenyszeritene teged homoszexualitasra. Hat nem lenne borzalmas? Heteroszexualiskent homoszexualisan elni? Ez eröszak, es ez elitelendö, mindegy melyik oldalrol törtenik. Es az, hogy ti ezt egyszerüen nem veszitek eszre, es nem latjatok, az engem, meg kell hogy mondjam, majdhogynem sokkol. A ti egyedüli szerencsetek, hogy valaki egyszer azt mondta, hogy ne iteld el öket Istenem, hiszen nem tudjak mit cselekszenek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért van itt olyan is, akinek semmi baja a homoszexuálisokkal, ez egy kis vigaszt adhat neked is :)

      Törlés
  9. Ha nem tekintély előttetek a Biblia, akkor hiába is idézzük itt Isten véleményét a homoszexualitásról. Mert van véleménye róla (ellentétben Rékával), és azért adta az Igét, hogy mi is megismerjük.
    Mondjátok itt folyton a szeretet parancsát, persze, tényleg az a legfontosabb. De Jézus maga mondta, hogy az szereti Őt, aki megtartja a parancsait (és ez az első, és legfőbb parancsolat).
    Vitázunk arról, hogy homoszexuálisnak születik-e valaki, de ha ez lehetséges lenne, akkor Isten nem mondta volna, hogy ez bűn. Mert Ő nem kegyetlen, hogy olyat kérjen, amit lehetetlen teljesítenünk. Nekem van olyan ismerősöm, aki így gondolkodott magáról, hogy ő melegnek született, de aztán felismerte, hogy ez a cselekedete elválasztja Istentől. Amikor közeledett az Úrhoz, akkor valóban újjászületett, és most boldogan él a feleségével és a gyermekeivel.
    Ha ennyire legalizálni szeretnétek a homoszexualitást, akkor utána jöhet a házasságtörés legalizálása is a "szent szeretet jegyében", bár láttam van akinek ezzel sincs gondja, hiszen szerinte "a szeretet a lényeg, és hogy másokat boldoggá tegyünk". Hagyjuk már ezt a nyálas dumát, a szeretet az, ha valaki az életét adja a barátaiért - nem pedig az, ha mindenkit képes elhagyni, mert túltengenek benne a hormonok.
    Ez egy meddőnek tűnő vita mindaddig, amíg Isten Igéje nem tekintély előttünk. De akkor talán nem is egy evangélikus blogon, hanem akárhol máshol is kifejthetjük a véleményünket, és nem szükséges keresztény színezetbe ültetni a meleg lobbi hangzatos címszavait. Ha annyira követni szeretnénk a szeretet, akkor olvassuk többet a Bibliát, és akkor nem a hollywoodi filmeket, vagy saját okoskodásainkat próbáljuk kivetíteni Isten véleményeként!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez tök jó, hogy valaki ráébred homoszexuális létének bűnös voltára, és úgy dönt ott hagyja gyarló életmódját és hasonlóan bűnös partnerét, hogy jobb útra térjen. Van egy olyan érzésem, hogy a partner ezzel örökre hátat fordít majd minden keresztény körnek, ugyanis ő talán a szerelmét vesztette el. De legalább két hívő meleg helyett van egy heterónk. Ó, je.

      Törlés
    2. ez teljesen teoretikus feltevés a részedről, előtte cinizmussal. Nem is biztos, hogy van két hívő melegünk, nem is biztos, hogy az egyiket elveszítjük, az meg végképp nem biztos, hogy örökre. Egy túlkapással élnék, amire valóban volt példa a környezetemben: két alkoholista esete, akik jól megvannak és még mondjuk hívők is. Azért nem hozod ki az egyiket, mert félted a másikat? Persze a homosz. nem annyira ártalmas, mint az ivás (kivéve ha nem védekező, nem monogám típusú férfiakról van szó, akik így fokozottan AIDS veszélyeztetettek), ezért túlkapás, de ha már elméleti feltevés, akkor legalább annyira megállja a helyét. Mindenkinek szabad az akarata, és az ilyen "pálfordulásoknál" sosem lehet elméletet alkalmazni. Az ennyire mély dolgok teljesen egyénfüggők.

      Törlés
    3. Persze, hogy nem biztos, semmi nem biztos, ez egy válasz-példa volt az előbbi példára. Egy lehetséges következmény. Én azt gondolom, ha választanunk kell egy heteroszexuális hívő/istengyűlölő meleg vagy két hívő meleg között, miért ne akarnánk, hogy egy helyett kettő életében legyen ott Isten?
      Elhiszem, hogy valakinek van ilyen "coming back out"-ja, de ezzel sérelmeket is okoz, mert ugye a melegeknek is vannak érzéseik, és függetlenül attól, hogy egyesek szerint csak szerelmesnek képzelik magukat, fáj elveszíteniük a szerelmüket főleg pont Isten miatt. Vagy legalábbis Istenre való hivatkozás miatt.

      Törlés
    4. http://www.youtube.com/watch?v=5Il1ivUR-2E

      Törlés
    5. értem az érvelésed, de nekem ez fura. Ez a mérlegelés nekem kicsit idegen. Jézus mérlegelt, hogy melyik beszédével hány embert szerez és hányat veszít el? Sztem sosem mérlegelt ily módon. Ha olyan döntésbe is kényszerítették, ahol két rossz között kellett választania, akkor talált egy harmadik választ, ami persze a legjobb volt. Egyébként pedig végig megmaradt a keskeny úton.

      Én nem tudom, hogy mi lenne az a bizonyos harmadik válasz az általad felvázolt szituban, de kötve hiszem, hogy az, hogy "hát jó-jó, egynek képes vagyok megmutatni a hetero családban rejlő örömöket, viszont a másik így megharagudna, ezért inkább nem teszek semmit." Szerencsére azt gondolom, hogy sosem fogunk ilyen helyzetbe kerülni..

      Törlés
    6. "a szeretet az, ha valaki az életét adja a barátaiért" Ez egy nagyon jo megfigyeles es egy borzalmasan jo teszt! Legalabb is en erre jöttem ra. Ha igazan szeretek valakit es valaki fontos nekem, akkor azert a valakiert kepes lennek meghalni is. De mi van akkor, ha van egy baratod, aki homoszexualis, aki az eletet adna erted? Mi van akkor, ha egy homoszexualis eletet adna Istenert? Nem tudom, hogy Neked van-e feleseged, de ha igen, akkor kepes lennel meghalni erte? Ha valasztasod lenne, az ö elete, vagy a tied? Ha igen, igazan szereted. Ha nem, megbuktal! Mi van akkor, ha egy homoszexualis ember kepes lenne meghalni a parjaert? Akkor ö is szereti.

      Törlés
  10. "Ha nem tekintély előttetek a Biblia, akkor hiába is idézzük itt Isten véleményét a homoszexualitásról."

    Tényleg a Biblia lenne az egyetlen forrása Isten véleményének? Tényleg bele lehet sűríteni Őt egy könyvbe? A Szentírás a bálványimádást is tiltja. Talán paradox és abszurd a gondolat, de vajon maga a Biblia is válhat bálvánnyá?

    Bevallom engem mindig zavar, amikor egy-egy téma kapcsán az az első, vagy végső konklúzió, hogy de hát a Biblia ezt mondja...Aztán mehet a végtelenségig a vita - mint ahogy e témában is felvetődött itt a hsz-ek között - hogy a számtalan igehely közül épp melyiket kell "alkalmazni", melyik a speciális, vagy generális, az adott szituációra melyik illeszthető... nekem ez nagyon emlékeztet a jogszabályok értelmezésére, jogalkalmazásra, ami emberi dolog. Mint ahogy a Biblia is valahol az, egy emberi alkotás, és mint ilyen természetesen nem tökéletes. Én is azt hiszem, hogy ott lapul benne Isten igéje/ üzenete, de ahhoz, hogy azt valóban megkapjuk, szerintem nem elég a puszta szöveg, az objektív szabály, annak találkoznia kell az emberrel, valahogy szubjektíve kell viszonyulnunk hozzá, hogy ne egy száraz, emberi szabály legyen csupán, ami talán nem is tökéletes... Isten szerintem számos más úton is kommunikál velünk, sokszor érzem ezt egy-egy művészeti alkotás, emberi gesztus, történet... kapcsán, de például ott a lelkiismeret is.. Szerintem ha a Bibliát nem úgy olvassuk, mint egy törvényt, hanem hozzáadva saját tapasztalatainkat, érzéseinket, a megfoghataltan gondolatokat, amik bennünk alakulnak, talán közelebb kerülünk az Igéhez.. Persze jogosan vetődhet fel a kritika: így kényünk-kedvünk szerint magyarázhatjuk a mondanivalót. Na de biztos, hogy Isten egy objektív igazság, amit saját személyes tapasztalatinktól, érzéseinktől függetlenül kéne követnünk?

    "Hogyan viszonyul Isten a homoszexualitáshoz?
    Förtelem az. Ezt nem én állítom, hanem a biblia mondja." írta valaki
    És ha a Biblia mondja, akkor ez azt jelenti, hogy ne kérdőjelezd meg, ne is keress alternatívát, kiskaput, ne nézz embertársaidra, a körülötted lévő világba, ne keress más Üzenetet? Csak kövesd a parancsot, ne kételkedj, ne keresd a magyarázatokat, stb A játékszabályok eleve le vannak fektetve, irány a Menny, ne állj le más emberek problémáival foglalkozni, mert kimaradsz 3 dobásból...

    Sokan írtátok, hogy a melegeknek mennyit kell küzdeniük, számukra ez egy próba, van aki szerint azért, hogy leküzdjék a hajlamaikat, van, aki szerint a bűnbocsánatért, mások szerint, hogy együtt tudjanak ezzel élni, elfogadtassák magukat a társadalomban. De biztos, hogy csak nekik kell küzdeniük? Lehet, hogy Isten tőlünk is azt kéri, küzdjünk meg magunkban, talán pont azért h elfogadjuk őket, hogy tudjunk úgy viszonyulni ehhez a dologhoz, hogy teljes szívünkkel el tudjuk fogadni meleg embertársainkat? És nem csak az ő küzdésüket támogatni, tolerálni.. Nekem is nehéz, hiszen heteroként nem tudom elképzelni, természetesnek érezni, de úgy hiszem, hogy megéri nekem is magamban ezzel küzdeni, hiszen azok a barátok, ismerősök, akik ilyen helyzetben vannak, ennyit legalább megérdemelnek.. És valahogy úgy érzem, ez a kölcsönös küzdés egy csodálatos dolog lehet..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezzel nagyon egyetértek.. Mint korábban egyszer írtam egy bejegyzésben itt,
      "A Biblia nem a „Mennyből szállt alá”, mint a Korán, hanem hús-vér emberek írták le Isten igéjét, de a saját szemüvegükön, hitükön át"
      Lehet, hogy megint elő kéne venni a témát és írni egy "Hogyan jó értelmeznünk a Bibliát" cikket. (Akár a hozzászólás kedves íróját is szívesen felkérnénk erre:) )

      A Biblia bálvánnyá válása pedig, amikor minden más fölé helyezzük (még Isten fölé is) valóban kísért. A "Keresztény fundamentalizmus (szó szerint véve mindent és vakon követve) vs. Hitünk, mint folyamatos küzdés, vívódás és kételkedés" cikk is érdekes lehetne. Biztos vagyok benne, hogy mind2 mellett lenne rengeteg érv és idézet.

      Az Istenhez való egyszemélyes csörtetésünk "ne állj le más emberek problémáival foglalkozni, mert kimaradsz 3 dobásból" pedig nem hiszem, hogy Jézus vagy Isten akarata lenne, sőt pont ellentétes azzal.. Ha már Biblia, de inkább Jézus, mert ezt ő mondta személyesen: "Ha a legkisebbel teszed meg, velem teszed."

      Törlés
    2. http://www.youtube.com/watch?v=RkZkekS8NQU

      Törlés
    3. http://www.youtube.com/watch?v=6SvxaNQ6d7M

      Törlés
  11. Isten tudja, hogy erzi magat egy homoszexualis a mai tarsadalomban. Hiszen öt is kirekesztettek, megtagadtak es bünösnek nyilvanitottak. Pedig ö sem csinalt semmi mast, csak szeretett. Ennyi volt a büne. Ezt nekem eleg tudni. En azt hiszem, Jezus keresztje minden kirekesztettnek, megalazottnak, elhagyottnak ezt mondja: Tudom, hogy mennyire faj, velem is ezt tettek! Veletek vagyok!

    VálaszTörlés
  12. Ha történetesen homoszexuális lennék, akkor máris egy kicsit jobban érezném magam a bőrömben. Ha az én és a sorstársaim puszta léte ilyen szép, megharcolt, kiérlelt gondolatokat csalhat elő fiatal emberekből, akkor már eggyel kevesebb okom van azt hinni, hogy valami isteni balfogás, kegyetlen tréfa műve, hogy ilyenné lettem; és eggyel több okom lenne azt gondolni, hogy Isten bennem is éppen annyi örömét leli, mint nem-meleg társaimban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Isten mindenkit ugyanannyira szeret, és nekünk is feladatunk mindenkit ugyanannyira szeretni, ez eddig világos. Sőt, az is világos, hogy nincs értékes és értékesebb ember. De hogy mindenkiben ugyanannyi örömét leli, vagy másképp fogalmazva: minden tettünknek ugyanannyira örül, az azért már nem annyira világos.

      Törlés
    2. Kérlek, ne csúsztass. A két mondat korántsem ugyanazt jelenti. Én a gyermekeimben igazán örömömet lelem. Így volt tegnap, így van ma, és minden bizonnyal így lesz holnap is. (Remélem - így kell fogalmaznom, mert ember vagyok, ezért nem tudok tökéletes garanciát vállalni a holnapi önmagamért - akkor is így lenne, ha valamelyikükről egyszer kiderülne, hogy homoszexuális vonzalmú.) Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy minden tettüknek örülök.

      Törlés
    3. Azért a kettő erősen összefügg (!), még ha nem is teljesen ugyanazt jelenti, és elfogadom, hogy ez neked csúsztatásként hatott, bár nem volt célom.

      Törlés
  13. Kedves Hozzászólók!
    Egy ideje figyelemmel kísérem a vitát. Örülök, hogy fontos helyen van az embertárs szeretete, de sajnálom, hogy a Biblia nagyon gyenge és könnyen megkérdőjelezhető viszonyítási pontként van csak a háttérben jelen. Azt is furcsállom, hogy egyes kérdések és gondolatok annak ellenére térnek vissza, hogy a megszólított már reagált rá. Néhány gondolat és kérdés most már belőlem is kikívánkozik.
    Fontos tudni, hogy számtalan kutatás igazolja, hogy csak nagyon kis számban öröklött hajlam a homoszexualitás, túlnyomó többségében szerzett viselkedésforma! Ezt azonban ne várjuk, hogy mai szabadságelvű világban túlhangsúlyozzák, hiszen akkor sok mindent meg kellene kérdőjelezni, ami ide vezethet.
    Vajon miért nem szólal meg egyetlen homoszexuális sem a hozzászólók között, mikor ennyi bíztató, támogató írást olvas?
    Vajon miért nem tud valaki felhozni legalább egy jó példát, mondjuk hogy : „ Van egy ismerősöm, aki 20 éve él boldog, homoszexuális, monogám kapcsolatban, netalántán példaértékű, mások számára is hasznos életet. (A szám akár nagyobb is lehet, mert akkor még mindig nem öregekről beszélünk, hiszen egy 40 év körüli még nem az!). A külső nehézség nem lehet bomlasztó tényező, az inkább dacos összetartásra hív, mint ahogy a gyermektelenség sem, hiszen az meg előre felmérhető, és itt aztán már tényleg nem kellene megkérdőjelezni a természet törvényét. Vannak egyáltalán ilyen jó példák? Mert azért a házasságra, annak válsága ellenére még mindig sok jó példa van.
    Szerintem a szeretet törvényét éppen Jézus helyezte olyan fénybe, mint tudtommal egy más vallás sem. Nevezetesen, hogy elkülöníti a bűnöst a bűntől. Az előzőt mint embert feltétel nélkül és mindörökre szereti és ezt tehetjük sőt tegyük mi is. Ez összefoglalva Jézus életének az üzenete. Az utóbbit pedig mint a gonosz művét utálja, küzd ellene, és ezt tehetjük sőt tegyük mi is. Ez Jézus halálának az üzenete. Azt pedig semmiféle okoskodással nem lehet megkerülni, a megbocsátás feltétele pedig a megbánás (Lk. 17,4.). Ezért halt meg értünk a Megváltó. Az egyik latornak is azért bocsátott meg, mert az megbánta a bűnét. A gyilkosainak is megbocsátást kért Istentől, de vigyázat, nekik nem bocsátott meg! Ezt Istenre bízta, aminek biztos, hogy feltétele a saját későbbi megbánásuk, mint ahogy erre volt is példa. Ha tehát szeretnénk megmenteni számunkra kedves embereket, akkor éppenhogy a szeretetteljes tájékoztatás, semmiképpen a kirekesztő megbélyegzés a dolgunk, és innen már az ő felelősségük a döntés. Ez egyébként nem csak a homoszexualitásra igaz, hanem minden egyéb emberi tényezőre, és így a saját életünkre is, függetlenül attól, hogy kis vagy nagy bűnöket hordozunk. Egyébként a homoszexualitás ellen érvelők soraiból is elég világosan kiolvasható, hogy nem kirekeszteni és megbélyegezni akarnak, mégis mindig visszatér a „Miért rekesztitek ki és bélyegzitek meg őket?” kérdés feléjük/felénk. Ez ugyanúgy egy sztereotípia, mint amilyenek ellen az elfogadók érvelnek.
    /Folyt. köv., mert túlléptem a méretet. Bocs!/

    VálaszTörlés
  14. /Folytatás/
    Egy hozzászólásban olvastam, hogy Isten egyedül az erőszakot ítéli el. Ez szerintem nagyon nem így van, mert akkor nem mondaná azt a Biblia számos helyen, hogy vigyázzunk, mert a Gonosz a világosság álcájával, a Jó képben jelenik meg előttünk, és itt van ennek a témának is a legnagyobb veszélye: a szeretet törvényével sem szabad mindent elfedni!
    A téma egyébként kimeríthetetlen, de ha visszatérünk az etalonhoz, akkor talán összehozható ez a bizonyos szeretetteljes elfogadás, amit Jézus úgy old meg, hogy a bűnös asszonynak azt mondja, „Megbocsátattak a te bűneid (amiket az előzőleg sírva megbánt), … menj el, a te hited megtartott téged!”. (Lk 7, 36-50.) Nem azt mondta, hogy „Nem baj, hiszen szerettél, a természeted ezt diktálta neked.” A környezetét, azaz a farizeusokat sem rótta meg, amiért elítélték, viszont megmutatta nekik, hogy ők sem különbek, és példát mutatott a toleranciára! Szerintem sem a szigorunk sem a toleranciánk nem jogosít fel minket arra, hogy különbnek gondoljuk magunkat másoknál!!! Szerintem mindegyik lehet szeretetteljes és mások javára szolgáló, de ugyanúgy az ellenkezője is!
    Végül érdekességképpen hadd írjak le egy megtörtént esetet – legalábbis én így olvastam, és akár igaz is lehet. Németországban egy meleg párt egy kis szálloda tulajdonosai – egy hívő házaspár - nem fogadtak be. Nagy felháborodást váltott ki az eset, mire a pár a tulajdonosokat védelmébe vette, mondván, ha ők igényt tarthatnak arra, hogy saját meggyőződésük szerint élhessenek, akkor miért ne lehetne joga ehhez a házaspárnak is. Tudtommal a vita ezzel elült. Ez azért érdekes, nem?!
    Üdv MINDENKInek! AÁgi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én ismerek olyan homoszexualis part, akik eletük nagy reszet együtt töltöttek le. Az elejen nem vallalhattak fel egymast, mert az akkori tarsadalomban nem jött volna ki jol, de ahogy ez valtozott, fel is mertek vallalni. Ezt en meg mindig jobbnak tartom, mint azt, hogy valakit heteroszexualitasra kenyszeritenek. Volt itt a pelda, hogy valaki ugy gondolta, hogy homoszexualis es ugymond "megtert", es azota boldog csaladi eletet el. Na most mi van, ha igazabol csak azert csinalta az egeszet, hogy megfeleljen az elvarasoknak? Ha hatterben meg mindig homoszexualis? Ha azert csinalja, mert fel, hogy Isten ezert elitelne, mert ezt beszeltek be neki? En nagyon sok ilyen esetrl hallottam. Igy mindenki, aki egy ilyen szituacioban van, hazugsagban el. Ezzel boldogtalanna tenne nem csak önmagat, hanem a tarsat is, aki azt hiszi, hogy öt tenyleg szereti. Ezzel a tarsat fosztana meg attol, hogy megtalalja az igazit. Mert en azert hiszem, hogy Isten ugy alkotta meg ezt a vilagot, hogy mindenki vegül megtalalja igazi lelki tarsat. De egy ilyen esetben esetleg ez gatolo tenyezö lehet. Ha te nem ertessz egyet a homoszexualitassal es eliteled, csak nyugodtan, mint mar mondtam. De en azt hiszem, az öszinteseg pont emiatt nagyon fontos. Hogy mindenki lehessen olyan, amilyen. Es ez a par is okes, ez az ö hozzaallasuk, es ezt a homoszexualis par tiszteletben is tartotta. Ez szerintem is igy helyes. Mint mondtam, Krisztus is csak oda ment, ahol szivesen lattak. De ez az ö hozzaallasuk volt, amit fel is vallaltak. Es nem kentek Istenre. En csak azt szerettem volna hangsulyozni, a magad szamara itelj, de ne Isten neveben. Ne kend ra. Ne beszeld be egy homoszexualisnak, hogy te biztosra tudod, öt Isten ezert eliteli. Te lehet, hogy igen. De megegyszer, ez a te velemenyed, döntesed. Isten majd dönt arrol, hogy ö ezt mikent iteli meg. De azt hiszem, ezt te is irtad. A döntes Istene, nem a tied.

      Törlés
    2. Meg valami: en latom azt is, hogy azok, akik ugy gondoljak, ez Isten szemeben bün, azert nyilatkoznak igy, mert meg akarjak vedeni embertarsukat attol, hogy Isten elitelje öket. Meg akarjak menteni öket Isten haragjatol, esetleg az örök karhozattol. En ebben tökeletesen latom a jo szandekot. Na de hanyszor van olyan az eletünkben, hogy valamit jo szandekbol csinalunk, es megis rosszul sül el? Hogy biztosak vagyunk a dolgunkban, es aztan kiderül, hogy tevedtünk? Mi van, ha Isten nem az a haraguvo Isten, amilyennek ti latjatok? Ti feltek Istentöl, es feltitek embertarsaitokat is töle. De mivan akkor, ha Isten olyan, hogy nem kell töle felni? Es akkor mar egy masik temanal vagyunk. Irna esetleg valaki egy cikket azzal a cimmel, hogy "Te milyennek latod Istent?"? Mert szerintem ez a problema, ami most föllepett, mar nem a homoszekxualitasrol szol, hanem arrol, hogy ki milyen Istenkeppel a hatterben érvel.

      Törlés
  15. "Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot, - nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek."
    Mt 12, 7

    VálaszTörlés
  16. "Ò hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket?"
    Mt 17, 17

    VálaszTörlés
  17. Nekem is volt rá hajlamom... ott kezdődött, hogy kiskoromban a bátyám "rám mászott"... utána azt vettem észre, a férfi izmaiban gyönyörködöm... közben belül valahol mindig is vágytam a női szeretetre... Isten szeretett engem ekkor is, sőt, voltak más bűneim, gyűlöltem Jézust és a papokat is...

    Tizennyolc évesen megtalált az Úr Jézus. Megtérésemkor semmit nem kellett tennem ahhoz, hogy jobb legyek és a mennybe jussak. Csak hinnem kellett Jézusban, és örültek az angyalok a mennyben. Viszont valami történt bennem. Itt belül.

    Azelőtt sose nyitottam volna ki a Bibliát (még kritikából se), de akkor elkezdtem szomjazni és olvasni, és természetesnek véltem, hogy igaz. Nem kellett magam megerőszakolnom, hogy megértsem, vagy, hogy valamit bemagyarázzak magamnak.

    Elkezdtem felismerni a bűneimet, és próbálni a változást, ami nem ment. Magától nem. De észrevettem magamon a változásokat olyan téren, amin nem görcsöltem, pl. a káromkodás. Az csak úgy eltűnt (néha előjön, de csak igen ritkán és igen stresszes helyzetben, de a ritkulás szembetűnő).

    Ami a homoszexualitást illeti, vágy került belém elhagyni a vonzódást a férfiakhoz, és vonzódni a nőkhöz. Nem azért, mert akartam, stb, hanem csak úgy magától. A Biblia csak megerősítette, hogy ez a vágy Istentől van.

    Az újjonnan születés lényege, hogy Isten kezd el bennem munkálkodni, és nem maradok már olyan, mint voltam. Isten használhatja ehhez a Bibliát, de meggyőzhet más módokon is.

    Amikor átmegyünk egy-két megtöretésen, ön-csalódáson, amikor felismerjük bűnösségünket, ez mind-mind csoda és kegyelem. Nem mi csináljuk ezeket. Nekem senki sem prédikált ezekről a dolgokról.

    Isten keresett engem, vágyat tett a szívembe az evolúció megkérdőjelezésére (ha minden csak atom, semmi értelme az életnek, levágom a kezed (atomok halmazát) és teljesen jól van minden, a végén jön a nagy semmi, tök mindegy mit csináltam stb.), vágyat arra, hogy valami többnek kell lennie, és hogy feltegyem az élet értelme kérdését.

    Erre a válasz az volt, derült égből, nekem, mint egykori istengyűlölő sátánista ferdehajlamúnak: "Az élet értelme, ha van Isten, Istent dicsőíteni." Ez a váratlan gondolat akkor nem tudom miért, teljes örömmel töltött el, és teljesen logikusnak, érthetőnek és elfogadhatónak tűnt. Ha én lennék Isten, mi másért teremtenék, ha nem azért, hogy megismerjenek és jóságomért hálásak legyenek, és kölcsönös szeretet és bizalom legyen köztem és teremtményeim közt? Ez az én személyes megtapasztalásom volt. Ez előtt nem érdekelt Isten. De ez után egy csomó kérdésem lett, elkezdtem őt keresni, és végül meg is találtam Jézusban.

    Bárki bárhol vagy, ha hiszed, hogy Jézus a korabeli írások előrejelzései alapján meghalt a mi bűneinkért, eltemették, de harmadnap szintén az írások szerint feltámadt, akkor újjonnan születsz, új természeted lesz és megmenekülsz. Nem te csinálod. Isten csinálja. Engedd, hogy szeressen, és engedd, hogy azzá formáljon téged, akivé szeretné, hogy legyél. Lehet, észre sem fogod venni a változást. És ez életünk bármilyen területére igaz.

    A bűnbocsánat ugyanis jóval több egy jogi elengedésnél. Szó szerint feltámadást, élet belelehelését jelenti egy halott dologba. Amikor bocsánatot kérünk Istentől, akkor a bűn által halott területünkre kérünk életet Istentől. Jézus vére megtisztít minket minden bűntől. Ha most bármi eszedbe jutott, miben vagy bűnös, akkor ezt most Isten Lelke mutatta meg neked. Vidd a kereszthez, és tedd oda bizalommal, mert Jézus ezért is meghalt, hogy szabad légy.

    Nem mi változunk meg. Ő változtat meg. Velem megtette, észre sem vettem. Mindannyiunkkal megteszi, nem kell ehhez melegnek lenni. Bárhol és bárki vagy, a lényeg, hogy kérd meg Istent, legyen meg az Ő akarata életedben. Valahogy így...

    "Úr Jézus, ha te vagy és létezel, én nem tudom, de kérlek, mutasd meg magad nekem valahogy úgy, hogy felismerjem. Szeretném hinni, hogy szeretsz. Kérlek, mutasd meg nekem, mit tettél a kereszten, hogy megérthessem. Köszönöm, hogy meghallgattál, és hiszem, hogy cselekedni fogsz."

    Köszönöm, hogy elolvastatok.
    Attila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szivem. Lehet nem tünik fel neked, ezert ramutatok: Nem veled volt gond. Azzal volt gond, hogy valaki "rad maszott" es raderöltette a szexualitasat. Raderöltetett valami olyat, amit te igazabol nem akartal. A homoszexualitas nalad nem termeszetes, hanem ebböl az alkalombol fakadt. Jo hogy rajöttel! Te nem tettel semmi rosszat. Az aki raderöltette magat annal inkabb! Ezt szexualis visszaelesnek nevezik. (Bar gyerekeknel vigyazni kell, ök az ilyet legtöbbször nem tudatosan teszik)Tudom miröl beszelek, velem is megtörtent. En nö vagyok, velem egy ferfi tette, szinten csaladon belül. Hidd el nekem, heteroszexualisan ez ugyanolyan rossz. De ettöl en meg nem leszek homoszexualis. Es erthetö, hogy merges voltal. En is az voltam. Söt, neha meg ma is az vagyok. Különösen ha arra gondolok, hogy nem vagyok egyedül es sajnos nem is leszek. Tul keveset teszünk azert, hogy az ilyen dolgokat megakadalyozzuk ill. a tetteseket felelössegre vonjuk! (Vagy egy gyereknek elmagyarazzuk, hogy a szexualitas kettesben felnött dolog, eljön az ideje, nem marad le ettöl meg semmiröl) Inkabb ugy csinalunk, mintha vakok lennenk, nem latnank, toleraljuk. Különösen, ha az ilyen csaladon belül törtenik. Es hogy te ezt csak igy ide le mered irni es felvallalni, raadasul ugy, hogy azt hiszed, ez a te bünöd, nem semmi! Le a kalappal! Barcsak az is ilyen nyitottan felvallalna ezt, aki rad maszott. Meg ugy altalaban az összes többi, aki ilyesmit csinal. Mert Isten segitsegere inkabb nekik lenne szüksegük!

      Törlés
    2. „Isten keresett engem, vágyat tett a szívembe az evolúció megkérdőjelezésére (ha minden csak atom, semmi értelme az életnek, levágom a kezed (atomok halmazát) és teljesen jól van minden, a végén jön a nagy semmi, tök mindegy mit csináltam stb.), vágyat arra, hogy valami többnek kell lennie, és hogy feltegyem az élet értelme kérdését.”

      Szia!
      Szeretnék erre a bekezdésedre reflektálni, mint hívő biológus, akinek az élete része az evolúció kutatása és megértése.
      Az evolúció egy bizonyított, és kutatások vizsgálati eredményivel alátámasztott létező, nyomon követhető folyamat. Az evolúciós kutatások támasztották alá azt a keresztény gondolatot is, hogy az emberiség egyetlen közös anyára vezethető vissza.
      Ami nekem nagy csalódást, és komoly problémát jelentett az egyetemre kerülve, hogy az első órákon minden tanár pont ellenkezőleg, mint ahogy te teszed kijelentette, hogy Isten nincs csak és kizárólag az evolúció van. Majd egy órán az egyik tanárom feltette a kérdést. Mi mutatja jobban Isten dicsőségét? Ha elhisszük, hogy hét nap alatt a kisujjából rántotta elő az univerzumot. Vagy rácsodálkozunk arra az elképesztő teljesítményre, ahogy felfoghatatlanul apró építőkockákból teljesen egyedire és megismételhetetlenre hoz létre mindent folyamatosan több milliárd éve. És hogy az evolúciónak nevezett természeti jelenség mögött valójában Isten teremtő keze munkálkodik.
      Sokan hiszik azt, hogy az evolúció annyiból áll, hogy az erősebb túlél a gyenge elpusztul, és hogy ez a természetes kiválasztódás. Én hangyákkal foglalkozom, ők családban élnek. A család nagy részét olyan nőstények teszik ki, akik sosem fognak saját utódot létrehozni, pedig ez ellent mond az evolúciónak, hiszen ha génjeik nem élnek túl a következő nemzedékben az evolúciós bukásnak tekinthető. Matematikusok kiszámolták hogy pontosan milyen arányban kellene lenni a családokban a nem szaporodó és szaporodó tagoknak ahhoz hogy legyenek olyanok akiknek megérje ez az önfeláldozás, hogy nem szaporodnak. Ezek az arányok a természetben nem léteznek. Így hivatalosan a hangyáknak sem szabadna létezniük, hiszen minden ésszerű számításnak ellentmond a puszta létezésük is, nemhogy a sikerességük. Az összes állat 20%-át ők teszik ki, mindezt az előbb felvázolt ún. önfeláldozó magatartásuknak köszönhetik.
      Ha hideg elfogulatlan logikával precízen kiszámoljuk az evolúció által létrehozott dolgok egy jó részének nem szabadna működnie, és mégis számtalan más példával is találkoztam tanulmányaim során. Akkor mégis miért? Az én arra a személyes meggyőződésre jutottam, hogy itt mutatja meg magát Isten. Elvileg a saját képére teremtett minket. Mikor volt az ember képes egyetlen szavával bármit is teremteni? Isten folyamatosan alkot, apró atomokból élő érző hús-vér lényeket. Az ember is alkot, apró téglából épületeket, városokat. Isten mérhetetlenül kreatív művész, nézz csak meg egy virágos rétet, az embert is kreatívnak teremtette.
      De szeretném kiemelni, hogy persze ez csak az én személyes meggyőződésem, amivel összeegyeztettem a modern tudomány vallás ellenességét és személyes hitemet.
      Orsi (valamiért most nem engedte, hogy a google fiókommal tegyem ezt ki, mint a korábbi hozzászólásaimat itt a cikk alatt)

      Törlés
  18. Számomra csalódás volt ,hogy a cikk írója úgy tűnik egyetért a homoszexualitás létjogosultságával. Hívő ember természetesen nem ítélkezik, de egyet sem érthet olyan dolgokkal,amit a Biblia egyértelműen tilt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocsánat..Zsuzsi vagyok :-)

      Törlés
    2. A Biblia elsösorban egy szöveggyüjtemeny. Mint minden szöveg, a Biblia szövege is interpretaciora szorul. Az, hogy a Biblia a homoszexualitast "egyértelmüen tiltja", az a te interpretaciod. Persze interpretalhatod igy, ez a te dolgod. Sokan vannak, akik igy interpretaljak, te igazabol csak hozzajuk csatlakozol az interpretacioddal. De legyszives ne vard el, hogy mindenki ezt tegye. Ha neked az csalodast okoz, hogy vannak mas interpretacios lehetösegek is, az a te bajod. A cikk irojaval semmi gond nincs. Ö kiallt a sajat meglatasa es velemenye mellett. Meg azt is felvallalta, hogy ö sem biztos a dolgaban, hogy neki is vannak ellenerzesei. Ennek ellenere nem hajlando itelkezni. Nem hajlando kirekeszteni. Es ezt egy olyan környezetben, ahol az itelkezes masok felett, az allszenteskedes, az öszitetlen megnyilvanulasok tömkelege, egyes embercsoportok kirekesztese, az eröszak toleracioja a "normalis". Ezt en nagyon bator dolognak tartom. Meg meri kerdöjelezni az atlaginterpretaciot, helyet adva ezzel valami ujnak. Luther is ezt tette. Jezus is ezt tette. Marti öket követi. Es ezt tenylegesen, nem csak ugy csinal mintha! Gyönyörü!

      Törlés
  19. Öröm ilyen és ehhez hasonló bejegyzéseket olvasni idefent. Sokat jelent hívőként és melegként ez nekem. Persze mindenki maga dönt, hogy miként áll a kérdéshez, de szerintem fontos, hogy ez megjelent.

    VálaszTörlés