Ha a hegy nem megy...

Élménybeszámoló? Misszió? Koncert? Talán ezek a kulcsszavai a most következő cikknek, ami igazán nem is arról szól, amiről elsőre látszik. Gábriel zenekarunkkal március 31-én felléptünk a Dombóvári Művelő-dési Házban. 

"Külmisszió"...

"Háttal a vonaton" című előadásunkat annak idején úgy szerettük volna megszerkeszteni, hogy ne csak egy templomba járó ember tudja értékelni, hanem úgy, hogy mindenki (hívő-nem hívő egyaránt) találjon benne olyan részeket, ami aktuális a saját életére nézve. Próbáltuk a műben kellő időben megpendíteni, hogy "kihez is tartozunk" valójában, de nem szerettünk volna hívatlanul berontani a házba. Inkább csak kopogtatni...

Ehhez igazodva az ősbemutatót is Művelődési Házban tartottuk, illetve a mostani dombóvári fellépés is ott volt, és úgy látszik, hogy járható ösvényre leltünk. A mostani előadáson kb. 120-an lehettek és további "művházas" meghívásokat kaptunk, aminek nagyon örülünk. Személy szerint azért örülök ennek, mert úgy érzem, hogy sikerült egy un. "bekopogós", nem pedig "ajtóstól a házba" missziót létrehoznunk. Az "ajtóstól a házba" misszió számomra és (talán általánosíthatok annyira, hogy azt mondja, hogy az evangélikus kultúrának is kicsit) idegen, habár nagyon hatásos tud lenni. Van egy pünkösdista barátom, akik gyakran kiállnak terekre és mi sokszor csak rossz példaként, vagy viccként nézünk rájuk, pedig roppant sok ember ennek hatására változtatja meg az életét. Igen ám, de ha mi ettől idegenkedünk, akkor mi van helyette?

Sokszor halljuk a "misszió" szót az egyházon belül is, például májusban lesznek az Egyházkerületi missziói napok, amik általában nagyon jó kis hangulatú rendezvények, viszont számomra kicsit más íze van az ebben az értelemben vett missziónak. Az egy dolog, hogy nem fiataloknak szól, viszont inkább hívnám kerületi találkozónak, mint missziónak. Ha valaki már volt ilyenen, az érti, hogy mire gondolok. De mielőtt még az az érzése lenne a mélyen tisztelt olvasónak, hogy cselekvés nélkül kritizálok, le kell szögeznem, hogy nem ez a célom. Egyrészt, mert cselekszem, másrészt mert építő szándékú kritikáról van szó! Az idei lesz zsinórban a 3. év, hogy részt veszek (és fellépek) a Déli Egyházkerületi Missziói napon és tényleg jól szoktam magam érezni. Az a célom, hogy rámutassak arra, hogy személy szerint mennyire fontosnak tartom az egyházunkból való kimozdulást. Ezt a kimozdulást csak a misszióra értem, mielőtt még valaki poszt-eretnekséggel vádolna :) A lényeg, hogy amikor olyan emberek jönnek oda hozzánk az előadás után, akikről köztudott, hogy viszolyognak az egész egyház-vallás témától, és mondják, hogy mennyire sokat ad nekik az egész darab, akkor az valahogy minket is feltölt. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor bizony nekünk kell oda menni a hegyhez. Szóval hajrá testvérek, legyünk Mohamedek, csak vigyázzunk, hogy ne menjünk át mohamedánba!

Egy kis részlet a 03.31. koncertből:

A Gábriel zenekarunk módszere egy a sok közül, ami mellett  számtalan más kül-missziós lehetőség is létezik. A Duna TV-n havonta jelentkező műsor, amit "Új Nemzedék"-nek kereszteltek, keresztény fiatalok tevékenységeit, közösségeit és misszióit mutatja be. Így kerülhetett a műsorba zenekarunk is, aminek a felvételét itt láthatjátok. Csak azért nem írok többet róluk, mert egy későbbi cikket szeretnénk nekik szentelni. Addig is szeretettel várunk minden olyan beszámolót, amik hasonlóan a fiatalok, (kül)missziós tevékenységükről szólnak! 

http://www.facebook.com/gabriel.zenekar
http://gabriel.lutheran.hu/

A.B. hídépítő