2012. április 10.

Húsvét és Élet

A hét első cikkét Gömbös Tamás, szegedi és keszthelyi evangélikus ifis, történészhallgató barátunktól kaptuk, aki a húsvét témakörét járta körül. Mit jelent a húsvét, ha többet, mint a nyúl és a piros tojás, hogyan élhetjük meg Jézussal, milyen érzéseket vált ki belőlünk és őbelőle? Fogadjátok szeretettel gondolatait! :)


Az ilyen nagy egyházi ünnepek kapcsán mint például a karácsony, a húsvét és a pünkösd mindig elgondolkozom, hogy vajon mi maradt az eredeti miliőből, és érzelemvilágból. A karácsonyt sajnos mára eléggé átszőtték a különböző hatások, amik egy felgyorsult életből és sokszor meglehetősen pénz-orientált társadalmi berendezkedésből fakadnak, s Jézus születése és a szeretet elé sokszor oda kerülnek vagy a Mikulás, vagy rosszabb esetben a Télapó - pedig Szent Miklósnak külön ünnepe van -, az ajándékozási láz, s sokszor a rohanás és kapkodásból fakadó stressz.
A pünkösdről sokan csak úgy vélekednek, hogy egy remek nyári vasárnap, ami után hétfőn nem kell iskolába, vagy munkába menni és szem elől tévesztik a szerető lángok misszióját.
Ám mi a helyzet a húsvéttal? Tudjuk, hogy a kereszténység/keresztyénség (kinek hogy kedvesebb) legnagyobb ünnepe. Sajnos a nyúlbiznisz, ami a kereszténység előtti termékenységi mítoszokból, egyesek szerint a nyúl alakú holdisten ünnepéből származik, elég erősen rányomta bélyegét sok ember gondolkodásában. De ami az ünnep mögött rejlik, az több annál, sokkal-sokkal több, mint amit egy pár jópofa nyulas és színes tojásos plakáttal el lehet intézni.

A húsvét mozgóünnep, ami kb. egy hónapos mozgástérrel rendelkezik évről évre, időpontja mindig az első tavaszi holdtöltéhez kapcsolódott és kapcsolódik. Az első niceai zsinat 325-ben határozta meg a húsvét időpontját: „A tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap”. De mi is rejlik az ünnep mögött? Igazság szerint a teljes nagyhét, ami a böjti időszak végét jelenti, alkotja a húsvéttal együtt a legnagyobb ünnepet.

Számomra ebben az ünnepben lelhető fel az összes drámával, vérrel és kínnal, de egyúttal fénnyel és élettel együtt a legnagyobb életigenlés. Ugyanis Jézus, aki értem is meghalt és feltámadt, mutatta meg megtestesült Istenként a legnagyobb szeretetet. Kétségtelen, hogy megváltó küldetésének ez egy olyan fontos pontja volt, ami nélkül nem mehetett volna végbe a megváltás. Emellett azonban fontos elmondani, hogy Jézus egész földi élete születésétől mennybemeneteléig egy nagy csúcspontot képez, mert - ahogy nagyon kedves szegedi lelkész barátom, Cserháti Sándor mondta - „Jézus nem „csak” a halálát adta nekem, hanem az életét is”. Mindez nagyon fontos számomra, és számos ifi témáját alkotta ez a kérdés, amelyek hatására megérlelődött bennem az a gondolat, hogy Krisztus egész élete egyben a megváltás. Halála azonban elengedhetetlen pontja ennek, mert ebben megmutatkozott az, hogy a Teremtő és Szerető Isten annyira szeret, hogy Szent Fiában Önmagát adja értünk, s nem áll ellen, mert annyira szeret.
Mindennek nagyon szép szimbóluma a kereszt is, amivel kapcsolatban születtek olyan gondolatok, hogy a függőlegességéből és vízszintességéből adódóan az égit és a földit szimbolizálja, ahogy egy pontban egyesülnek. Hát, igen, milyen szépen illik is ez Jézusra!


S hogy mit jelent húsvétvasárnap, a Feltámadás? Az élet győzelmét a halál felett, a fény győzelmét a sötétség felett, a mosoly győzelmét a keserűség felett, a lélegzetvétel győzelmét a kifulladás felett. Pál apostol olyan szépen taglalja, hogy a keresztség által egyek lettünk Jézussal halálában és feltámadásában, s így Isten örökösei, Jézus örököstársai vagyunk!
Hogy miért a húsvét a legnagyobb keresztény ünnep? Hát, ezért. Ezért, mert nem „csak” az örök élet rejlik benne, de mosolyogni és könnyet törölni is tanít. Felhívja rá a figyelmünket, hogy életünk oly sok apró, csillámló homokszemcséjében mennyi boldogság rejtezik. Ám egyben a nehézségekre és fájdalmakra is felhívja a figyelmet a korbács, töviskoszorú és a véres szögek által, s egyben arra is, hogyha ezek feltámadott elszenvedőjét követjük, máris megtaláltuk a kiutat az örökös viharzónából.

G. T. hídépítő

2 megjegyzés:

  1. Tamás, köszönjük a cikked, nagyon jó lett :)

    „Jézus nem „csak” a halálát adta nekem, hanem az életét is” Ez gondolat pedig elmehetne egy best of idézet gyűjteménybe is :)

    Annyit fűznék csak hozzá, hogy számomra a "legnagyobb ünnep" kifejezés kicsit fura és nem szeretem használni. Sztem ugyanolyan fontos mindhárom nagy egyházi ünnepünk, így kerek az egész. Karácsony a születés miatt, húsvét a feltámadás miatt és pünkösd pedig a Szentlélek miatt. Az előbbi kettő nem szorul magyarázatra. Számomra pont a pünkösd jelenti azt, hogy mindig beszökik a szobánkba a lélek, akkor is ha bezárkózunk. Nem ér véget a történet a bűneink megváltásánál, hanem folyamatosan jelen van velünk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bálint, köszönöm szépen a véleményezésed, nagyon jól esik :). Teljesen igazad van, szerintem is a három nagy ünnep üzenete rejti a nagy egészet. Amint látod szerintem sem ér véget a megváltással a történet, sőt szerintem a pünkösddel sem, mert a megkapott és megélt Örök Életet bizony tovább kell adni, s ez mindennapos feladat!

      Törlés