Pályázati kiírás a 10. SZÉLRÓZSA arculatának megtervezésére

A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyermek- és Ifjúsági Osztálya és a Szélrózsa Tízek nyílt pályázatot ír ki a 10. Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó reklámarculatának megtervezésére.

Szárnyalj! – 10. Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó

Soltvadkert, 2014. július 23-27.

1. A pályaművek beérkezési határideje: 2013. augusztus 23. péntek 23:59
   Az elbírálás határideje: 2013. szeptember 30. (Az időpont változtatásának jogát fenntartjuk.)
2. A pályaműveknek a szelrozsa@lutheran.hu e-mail címre kell megérkeznie a határidő napjáig elektronikus formában. A pályaműveket egy példányban kell benyújtani elektronikusan, pdf vagy jpg, formátumban.
3. Egy pályázó több pályaművel is pályázhat.
4. A pályaműnek tartalmaznia kell:
1. logó tervet (az általános Szélrózsa logó mellé egy konkrét logót a mostani találkozóra)
2. plakát tervet
3. honlap design tervet a meglévő honlapra (www.szelrozsatalalkozo.hu)
4. színpadkép tervezetet és egy tetszőlegesen választható programhelyszín dekorációjának tervét (pl. fórum sátor)
5. póló tervet
6. a pályázó adatait (név, cím, telefonszám, e-mail cím)
7. árajánlatot (kizárólag grafikai tervről kérjük az ajánlatot, a kivitelezés külön ajánlatkérés szerint történik)
8. választható opció: különleges reklámhordozók, reklámozási ötletek, felületek
5. A pályázat kiírója fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek minősítse abban az esetben, ha az árajánlatot vagy az arculatot nem tartja megfelelőnek.
6. A pályázat eredményéről minden pályázót e-mailben értesítünk, és csak a nyertes pályázatot hozzuk nyilvánosságra.
7. További információ a szelrozsa@lutheran.hu címen kapható.

A témáról:

Szárnyalj!

„…erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok…” Ézs 40,31a

30Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. 31De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el. (Ézs 40, 30-31)

15Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé. (Zsolt 103,5)

Körülvette, gondja volt rá, óvta, mint a szeme fényét,  11mint mikor a sas kirebbenti fészkét, és fiókái fölött repdes, kiterjesztett szárnyára veszi, evezőtollán hordozza őket. (5Móz 32, 10b-11)

Klaus Douglass a Fónyódligeti Szélrózsán idézte az alábbi történetet: 

Egy ember sétál a természetben, a hegyekben, és talál egy nagyon fiatal madarat. Egy sast. És mivel nincsenek ott a madár szülei, fogja magát, magával viszi, és otthon a tyúkok közé teszi. És ez a sas ott, a tyúkok között nő fel. Egyre nagyobb lesz, de mégis tyúkok között él. 

Egyszer eljön hozzá egy ismerőse látogatóba, megnézi a farmot, és meglátja ezt a madarat, és megkérdezi: „Ez egy sas, nem?” Ekkor az ember azt mondja, hogy nem, ez egy tyúk. Lehet, hogy korábban sas volt, de most már a tyúkok között él; úgy is eszik, úgy is él, úgy is mozog, mint egy tyúk. A barát azt mondja, hogy nem, ez tényleg egy sas, és meg fogom neked mutatni. És fogja ezt a sast, aki eddig a tyúkok között élt, felemeli a kezében, és azt mondja neki: „Sas, repülj!” És a sas mit tesz? Látja a tyúkokat maga alatt, leugrik, és újra elkezdi csipegetni a magokat. Ekkor a barát azt mondja: „Látod? Tényleg tyúk.” De a barát azt mondja, hogy „Nem, dehogy, mindjárt látni fogod, hogy ez valóban egy sas.” Fogja magát, megint fogja a madarat és felmászik a tetőre. Megint kezébe veszi a madarat, az ég felé tartja, és azt mondja neki: „Te sas vagy! Nem tyúk. Repülj!” A sas újra lenéz, megint meglátja a csirkéket, és fogja magát, szépen, lerepül hozzájuk, és megint elkezdi a magokat keresni. Újabb nevetés: „Látod, ez egy tyúk.” A barát megint azt mondja, hogy „Nem, ez egy sas, hiszen egy sasnak a szíve van benne.” Újra megfogja a madarat, és elmegy vele egy nagy hegy tetejére. És innen már nagyon távolinak tűnik a tanya, a tyúkokkal, mindennel együtt. Az ég felé tartja a madarat és megint mondja, hogy „Te sas vagy! Te azért születtél, hogy repülj, nem pedig azért, hogy lent legyél a földön. Egy sas szíve van benned, tehát repülj!” A sas nem csinál semmit, egyszerűen ülve marad. És akkor úgy tartja az ember a madarat, hogy lássa a napot. És megint elmondja, „Te nem a földhöz, hanem az éghez tartozol. Egy sas szíve van benned, tehát repülj!” A sas egy kicsit megremeg, látja a napot, kiterjeszti a szárnyait és elrepül. Az én üzenetem a számotokra ezen a mai reggelen nem más, mint ez: egy sas szíve van bennetek, repüljetek! Az éghez tartoztok, és nem a földhöz. Nem az a feladatotok, küldetésetek, hogy a földön kapirgáljatok és magokat keressetek, hanem szárnyaitok vannak, repüljetek! Szeretnélek benneteket bátorítani ezen a mai reggelen, hogy terjesszétek ki a szárnyaitokat!