2012. április 26.

Filmajánló: Isten a pokolból

Egyik este véletlenül bukkantam erre a kanadai filmre egy "keresztény filmes" oldalon,  Saving God címmel. Ez szó szerint fordítva "Megmentő Isten"-t jelent. Hivatalosan viszont "Isten a pokolban" lett a magyar címe, ami talán még jobban kifejezi a film mondanivalóját. Egy börtönből szabadult lelkész egy drogbandákkal teli környéken. Egyedül nem lenne sok esélye. Továbbiakért kattintsatok a tovább gombra, ahol nemcsak az ajánlót olvashatjátok, de megtaláljátok a filmet nézhető minőségben. Érdemes végignézni, ajánlom mindenkinek!



A film Armstrong Cane-ről (Ving Rhames), egy börtönben megtért lelkipásztorról szól, aki szabadulása után igyekszik átvenni apja helyét a gyülekezet élén. A környékén mindent a drogbandák uralnak, akik kezéből szinte lehetetlen szabadulni. Így próbál meg dacolva a pénztelenséggel segíteni a helyi bajbajutottakon, de közben neki is szembe kell néznie saját múltjával, és megakadályozni azt, hogy az erőszak újra hatalmába kerítse. Bővebben a port.hu-n.

A filmben egyedi, hogy a karakterek folyamatosan változnak, szinte látszik rajtuk, ahogy őrlődnek a válaszok között. Talán bebizonyosodik az ellenkezője a sokak által hangoztatott, előítéletre buzdító mondásnak, és talán "kutyából mégis lehet szalonna", hiszen aki Isten érintését elfogadja, a legváratlanabb időpontban változhat meg. A gyilkosból lett lelkészt sokan nem nézik jó szemmel a gyülekezet élén, ő azonban erről tudomást sem véve igyekszik minden megtenni juhaiért. Ugyanakkor nem ő az egyetlen példa a váratlan változásra...


Nagy tanulság lehet számunkra, hogy akiket magunkban már mélyen elítéltünk, közösen drukkolunk nézőként is a bűnhődésükért (bevallom sajnos, hogy ez velem is így volt), mégis ők is Isten gyermekei a maguk módján, a maguk múltjával, gondjaikkal és botlásaik sorával, akiket - ha valóban ismerünk - ha megérteni nem is, de legalább megsajnálni tudunk


Egyszer azt olvastam valahol, hogy Isten sohasem tesz valakivel rosszat csak azért, sohasem áldoz fel valakit közülünk azért, hogy aztán később a többieknek jobb legyen. Ez csak az emberi logika. A rosszat mi tesszük, aztán Isten a szeretet ereje által valahogy a végén mégis sokszor ki tud hozni belőle valami jót.

A filmet mindenkinek ajánlom, akire már nem vonatkozik a 16-os karika, hiszen a témából adódóan nem hiányozhat az erőszak sem belőle. De számomra ennek ellenére is igazi élmény volt.
Itt nézhető meg:

Gy. L. hídépítő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése